A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett - derül ki a világ teknőseiről készült atlasz legújabb kiadásából.

Amerikai, francia, ausztrál és német tudósok készítették el A világ teknősei című atlasz kilencedik kiadását, amely nemcsak mind a 357 teknősfaj részletes leírását tartalmazza, hanem veszélyeztetettségi állapotukról is képet ad, és összehasonlítja jelenlegi és eredeti élőhelyeiket is - adta hírül a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az atlasz adatai szerint a világ teknősfajainak mintegy felét a kihalás fenyegeti. Ezekre az állatokra jelentős hatással van élőhelyük elvesztése, túlzott befogásuk emberi fogyasztásra és a kisállatkereskedelem - írta az MTI.

Százhetvenegy teknősfaj veszélyeztetett, öt faj és alfaj már teljesen kihalt. "Különösen érintettek a nagytestű fajok, amelyeknek különlegesek az élőhelyeik. Például valamennyi nagy ázsiai teknősfaj, amely eredetileg a folyók torkolataiban élt, a kihalás szélén áll. Élőhelyeik csökkentek, tojásaikat emberek rabolják el, és a nagytestű állatokat még ma is leölik húsukért" - mondta Uwe Fritz, a német Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum kutatója.

A tanulmány szerint a teknősök a világ leginkább veszélyeztett gerincesei, csak az emberszabásúak vannak nagyobb arányban a veszélyeztetett fajok listáján.

Szinte az összes teknősfaj elterjedtségi területe drasztikusan csökkent az eredeti élőhelyükkel összehasonlítva. A Burmában élő Batagur trivittata, a Mianmarban honos Geochelone platynota és a dél-afrikai Psammobates geometricus fajok élőhelyei mintegy 90 százalékkal csökkentek.

"Ezek a drámai számok azt jelentik, hogy amilyen gyorsan csak lehet, átfogó védelmet kell biztosítani a teknősöknek. Különben ezek a fajok, amelyek a dinoszauruszok felemelkedésének és kipusztulásának a tanúi voltak, teljesen elvesznek" - mondta Fritz.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Új megközelítéssel próbálják kezelni az Alzheimer-kórt

Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok  - tudatta az MTI.

Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket.

A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében.

"Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán sikeres az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésében. Ezért döntöttük egy más megközelítés mellett. Azonosítottunk egy antitestet egerekben, amely semlegesíti az oldódó béta-amiliod megcsonkított formáját, de nem kötődik a fehérje vagy a plakkok normális formáihoz" - idézte Thomas Bayer professzort a Leicesteri Egyetem közleménye.

A kutatók ezt az antitestet átalakították oly módon, hogy az immunrendszer ne ismerje fel idegenként és elfogadja azt. Létrehozták a béta-amiloid egy szerkesztett formáját, "amelyről úgy véltük, hogy felhasználható egy oltáshoz, hogy az immunrendszert arra ösztönözzük, hogy a TAP01_04 típusú antitesteket állítson elő" - mondta Mark Carr professzor,

Amikor a kutatók tesztelték a szerkesztett béta-amiloid fehérjéket egerekben, azt találták, hogy az egerek termeltek TAP01 antitestet.

A göttingeni kutatócsoport ezeket az antitesteket és a létrehozott béta-amiloid oltást két egérkísérletben vizsgálta. Azt találták, hogy mind az antitest, mind a vakcina segített helyreállítani idegsejtfunkciót, növelni az agyban a glükóz anyagcserét, helyreállítani az emlékezetvesztést és csökkenteni a béta-amiloid plakkokat.

Bár a kutatás korai szakaszban van, ha ezeket az eredményeket meg tudjuk ismételni emberekkel folytatott klinikai próbákban, akkor az megnyithatja a lehetőséget nemcsak az Alzheimer-kór kezelésére a tünetek megjelenése után, de a betegség elleni oltásra is még azelőtt hogy a tünetek megjelennének - mondta Mark Carr professzor.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Egy kis koffein csökkentheti a terhességi cukorbetegség kockázatát

A terhesség alatti kis mennyiségű koffeinfogyasztás csökkentheti a terhességi cukorbetegség kockázatát - állapították meg a Pennsylvaniai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a JAMA Network Open című szaklapban tették közzé.

"Bár az ajánlott határérték feletti fogyasztás összefüggéseit nem tudtuk vizsgálni, most már tudjuk, hogy az alacsony és közepes koffeinbevitel nem jár együtt a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia (terhességi toxémia) vagy a magas vérnyomás megnövekedett kockázatával a várandós anyák esetében" - idézte a tanulmány vezető szerzőjét, Stefanie Hinklét, az egyetem epidemiológiai tanszékének adjunktusát az eurekalert.org tudományos ismeretterjesztő portál.

Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG) azt ajánlja, hogy a terhes nők korlátozzák a koffeinfogyasztást napi 200 milligrammnál kevesebbre.

A koffein és az anya egészségi állapota közötti kapcsolatról azonban továbbra is korlátozottak az adatok. Hogy jobban megértsék ezt az összefüggést, a kutatók 2529 olyan várandós nő adatait vizsgálták, aki 2009 és 2013 között 12 amerikai klinikai központban magzati növekedéssel kapcsolatos kutatásokban vett részt. A résztvevők jelentették a koffeines kávé, tea, üdítő és energiaitalok heti fogyasztását. A koffein koncentrációját a résztvevők vérplazmájában is megmérték a terhességük 10-13. hetében. A kutatók ezután a koffeinfogyasztást összevetették a terhességi cukorbetegség, a terhességi magas vérnyomás és a preeklampszia klinikai diagnózisával.

A kutatócsoport megállapította, hogy a koffeintartalmú italok fogyasztása a 10-13. heti terhesség idején nem állt összefüggésben a terhességi cukorbetegség kockázatával. A második trimeszterben a napi 100 mg koffeinig terjedő koffeinfogyasztás a cukorbetegség kockázatának 47 százalékos csökkenésével járt. Nem volt statisztikailag jelentős különbség a vérnyomás, a preeklampszia vagy a hipertónia tekintetében azok között, akik a terhesség alatt fogyasztottak és akik nem fogyasztottak koffeint.

A kutatók megjegyezték, hogy eredményeik egyeznek azokkal a tanulmányokkal, amelyek szerint a koffein összefüggésbe hozható a jobb energiaháztartással és a zsírtömeg csökkenésével. Hozzáfűzték: nem kizárt, hogy ezek az eredmények a kávé és a tea egyéb összetevőinek, például a fitokemikáliáknak köszönhetőek, amelyek hatással lehetnek a gyulladásra és az inzulinrezisztenciára, ami a terhességi cukorbetegség alacsonyabb kockázatához vezethet.

Hinkle szerint a korábban koffeint nem fogyasztó állapotos nőknek nem lenne tanácsos elkezdeni a koffeintartalmú italok fogyasztását a terhességi cukorbetegség kockázatának csökkentése céljából, a kutatás eredményei azonban kissé megnyugtathatják azokat az állapotos nőket, akik fogyasztanak alacsony vagy mérsékelt mennyiségű koffeint tartalmazó italokat. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Kimutatták, mennyit csökken a Covid-19 elleni vakcinák hatékonysága

Amerikai tudósok kimutatták, mennyit csökkent több hónap elteltével az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19 elleni védőoltások hatékonysága.

A vírus delta variánsának uralkodóvá válása nyomán az Egyesült Államokban használt mindhárom vakcina veszített a hatékonyságából a veteránokkal végzett, nagyszabású amerikai kutatás alapján 35 és 85 százalék közötti mértékben.

A tudósok majdnem 800 ezer amerikai veterán adatait elemezve azt találták, hogy március elején, amint a delta variáns terjedni kezdett szerte az országban, a három oltóanyag nagyjából egyenlő mértékben védett a fertőzéstől. A következő hat hónapban azonban drámaian csökkent a hatékonyságuk.

Szeptember végére a Moderna kétdózisú vakcinájának hatékonysága a márciusban mért 89 százalékról 58-ra csökkent. A Pfizer/BioNTech szintén kétdózisú oltóanyagának hatékonysága ugyanebben az időszakban 87-ről 45 százalékra esett vissza, míg a Johnson and Johnson egydózisú vakcinájának hatékonysága 86-ról 13 százalékra zuhant - olvasható a Science című tudományos folyóiratban.

A három vakcina Covid-19 miatti halálozástól való védereje kevésbé csökkent, júliusra azonban, amikor a delta variáns dominánssá vált, már nagy különbségek mutatkoztak az oltóanyagok között.

A Modernával oltott, 65 éves vagy annál idősebb veteránok, akik megfertőződtek, 76 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a betegség következtében, mint hasonló korú, de oltatlan társaik.

A Pfizer/BioNTech vakcinájával védett, de megfertőződött szintén idős veteránok a halálozás 70 százalékkal kisebb kockázatával néztek szembe, mint az azonos korú oltatlanok.

Az idős, Johnson and Johnsonnal oltott, de megfertőződött veteránok csak 52 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a Covid-19 miatt, mint a velük egyidős oltatlanok.

A 65 év alatti veteránok esetében a Pfizer 84, a Moderna 82 százalékkal, a Johnson and Johnson egydózisú oltása 73 százalékkal növelte a halálos kimenetel elkerülését az oltatlanokhoz képest.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) legalább két hónappal a vakcina felvétele után emlékeztető oltást javasol mindazoknak, akiket a Johnson and Johnsonnal oltottak. Azoknak a 65 év felettieknek, az egészségi állapotuk miatt sérülékenyeknek, valamint a nagyobb közösségben - ápolási otthonban, kórházban vagy hasonló helyen - élőknek, akik a másik két vakcinát kapták, hat hónappal a második dózis felvétele után szintén javasolják az újabb oltást.

Az új tanulmány a három vakcina hatékonyságának az eddigi legátfogóbb összehasonlítása Egyesült Államok-szerte: az ország fegyveres erőinek 780 225 veteránját követték február elsejétől október elsejéig.

A résztvevők közül majdnem félmillióan felvették az oltások valamelyikét, valamivel kevesebb mint 300 ezren nem. Mivel volt katonákról van szó, nagyjából hatszor annyi férfi vett részt a kutatásban, mint nő. Mintegy 48 százalékuk volt 65 éves, vagy idősebb, 29 százalékuk volt 54-54 év közötti, 24 százalékuk volt 50 év alatti.

Noha az idősebbek nagyobb valószínűséggel vesztették életüket a Covid-19 miatt, a vakcinák adta védettség csökkenése mind az idősebbeknél, mind a fiatalabbaknál megfigyelhető volt.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Egy új kutatás szerint mégsem fertőzi meg az agysejteket a vírus

Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.

A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.

A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem.

"Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba" - mondta  Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.

Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik.

Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.

A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.

A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Új módszert dolgoztak ki a rákos és neurodegeneratív betegségek kialakulásának megértésére

Az ELTE kémikusai német kutatókkal együttműködésben olyan eljárást dolgoztak ki, amely hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat.

A sejteket felépítő molekulák építőegységei között fontos folyamatok játszódnak le. A folyamatokban bekövetkező hibák, vagy az építőegységek torzulása súlyos betegségekhez vezethet. Ahhoz, hogy ezt a mikroszkopikus világot jobban megértsék, egy új eljárást dolgoztak ki magyar és német kutatók, akik eredményeikről az Angewandte Chemie című szaklapban számoltak be - közölte az ELTE az MTI-vel.

Mint a közleményben írják, szervezetünkben a fehérjék építőkövei az aminosavak. Az aminosavak sorrendje határozza meg a fehérjék tulajdonságait és azt, hogy milyen folyamatokban játszanak szerepet. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a rendezetlen fehérjék iránt, melyek nem rendelkeznek stabil szerkezettel, mozgékonyak és szerkezeti sokaságok halmazaként írhatók le - innen ered a megnevezésük is.

A beszámoló szerint a kutatások rávilágítottak arra, hogy a rendezetlen fehérjék, illetve rendezetlen fehérje szakaszok fontos szabályozó szerepet játszanak különböző biokémiai folyamatokban, és több megbetegedés kialakulásához is hozzájárulnak. Így kapcsolatba hozhatók a Parkinson és Alzheimer-kórral, rákos megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is.

"Egy rendezetlen fehérje bővelkedik hidrofil oldallánccal és töltéssel rendelkező aminosavakban, illetve gyakori a +szerkezettörő+ tulajdonsággal bíró prolin jelenléte is. A prolin különleges felépítésének köszönhetően nehezen vizsgálható, ugyanakkor jelentős biokémiai szabályozási folyamatokban vesz részt, így átfogó jellemzése kiemelt fontossággal bír" - mutattak rá.

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK), a német karlsruhei KIT egyetem és a Bruker cég kutatói közösen olyan, új mágneses magrezonancia méréseken alapuló (NMR: Nuclear Magnetic Resonance) spektroszkópiai módszert fejlesztettek ki, amivel pontosabban, könnyebben és gyorsabban lehet egy rendezetlen fehérje működését feltérképezni.

"Olyan eljárást kellett fejlesztenünk, ami lehetővé teszi aránylag rövid mérési idő alatt kis mennyiségű prolin izomer észlelését, kiváló felbontás mellett. Az új technika előnye, hogy a mérések bármely bioNMR laborban elvégezhetőek, nem kell speciális mérőfejekkel ellátott készülékeken mérni" - hangsúlyozta a közleményben Bodor Andrea, a kutatás vezetője.

A módszertani áttörés lehetővé teszi, hogy eddig feltáratlan, vagy nehezen tanulmányozható biokémiai folyamatokat jellemezni lehessen.

A születendő eredmények rávilágítanak a lejátszódó folyamatok mechanizmusára és nagymértékben hozzájárulnak egyes betegségek kialakulásának megértéséhez - olvasható a közleményben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Megváltozott a vírusos megbetegedések szezonalitása

A koronavírus-világjárvány miatti korlátozások teljesen megváltoztatták a vírusos megbetegedések szezonalitását. Az intézkedések feloldása több vírus egyidejű megjelenését okozta - közölte a Magyar Gyermekorvosok Társasága csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, hogy a gyermekek felsőlégúti és emésztőszervi fertőzéses megbetegedéseinek már évtizedek óta a késő őszi hónapoktól kora tavaszig megszokott volt a menetrendje, és az egyes vírusok (rhino/náthavírus, RSV, influenza, rotavírus és még számos másik) a sorrendet általában betartva követték egymást hónapról hónapra.

A koronavírus-világjárvány miatti lezárások, korlátozások, a jelenléti oktatás szüneteltetése az elmúlt másfél évben nemcsak a mindennapokban okoztak nagy változást, hanem a vírusokéban is: az online oktatás, a személyes kapcsolatok elmaradása megakadályozta a kórokozók szokásos terjedését, és így felborította szezonális egyensúlyukat - emelték ki.

A közleményben idézték Gárdos Lászlót, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökét, aki hangsúlyozta: idén ősszel több vírus "szinte egyszerre próbálja megkeresni helyét ebben az új világban, az új egyensúlyi helyzet kialakulásában". Ennek következtében október közepe óta a gyermekorvosok soha nem látott számban találkoznak vírusos megbetegedésekkel az alapellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban is.     

A szezonalitás felborulása miatt egy időben jelentkeznek - korábban egymást követő - vírusos megbetegedések a gyermekeknél - mondta a gyermekorvosok társaságának elnöke. Az egyik héten meggyógyulnak az adott vírusfertőzésből, a másik héten már egy újabb betegség teszi próbára az immunrendszerüket.

Idén az RSV vírus kiemelkedően nagy számban okozott súlyos légúti megbetegedést a csecsemőknél, kisdedeknél és kisgyermekeknél. Nem egy esetben intenzív osztályokon kellett ápolni az egyszerre több vírus (RSV + SARS2, RSV+ adeno) által érintett betegeket - ismertette Gárdos László.

Kitért arra is, az előző szezonban a lezárásoknak köszönhetően nem tudott fertőzni az influenza vírusa. A kórokozónak volt tehát egy éve a "felkészülésre", arra, hogy úgy változzon, hogy megnövelje a fertőző és betegséget okozó képességét. Ezért elképzelhető, hogy az influenza idén súlyosabb fertőzéseket okozhat, különösen ha más kórokozókkal egy időben támadja meg a gyermek szervezetét.

A Magyar Gyermekorvosok Társasága emiatt hangsúlyozza: érdemes nagyobb figyelmet fordítani az óvintézkedések betartására: maszkot hordani a közösségi terekben, gyakran kezet mosni, szellőztetni, továbbá az 5 év felettieket beoltatni a koronavírus ellen és az influenza ellen.

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Nagy hatékonysággal mutatja ki a vírus mutációit egy magyar fejlesztésű teszt

Egy magyar cég olyan különleges PCR-analóg tesztet fejlesztett ki, amely a jelenleg ismert több mint 2,5 millió koronavírus-mutáns mintegy 99 százalékát kimutatja, köztük a legújabb omikronnak nevezett vírusvariánst is.  

A Sars-Cov-2 kórokozó kimutatására szolgáló, könnyen használható, izotermikus polimeráz láncreakció (iPCR) tesztet fejlesztett ki a Femtonics Kft.- közölte a társaság az MTI-vel kedden.

Tájékoztatásuk szerint a Pénzügyminisztérium Egészségipari Támogatási Program hozzájárulásával készült teszt 4-10 perc alatt mutat eredményt, és csaknem 100 százalékos megbízhatósággal mutatja ki a vírus jelenlétét fertőző egyénekben, a klinikai tesztek szerint.

Rózsa Balázs fizikus, orvos, agykutató szerint a digitális genetikai alapú teszt előnye, hogy várhatóan minden új, és jövőben megjelenő vírustörzsre, bakteriális vagy virális fertőzésre alkalmazható. A cég alapító-tulajdonosa úgy véli, hogy az alacsony költségű új eljárás forradalmasíthatja a labordiagnosztikát.

Rózsa Balázs az MTI-nek elmondta, hogy egy már meglévő eljárást gyorsítottak fel és finomítottak a fejlesztés során. Ennek köszönhetően a minták vizsgálatakor a vírus örökítőanyagának jelenlétét kimutató enzimatikus reakció, ami eddig több mint egy-másfél órát igényelt, az új teszt segítségével akár kevesebb mint 10 perc alatt képes lefutni. Így a teszt tizedannyi idő alatt mutat eredményt, mint a hagyományos PCR tesztek, és sokkal megbízhatóbb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható antigén gyorstesztek.

Az új teszthez - hasonlóan a normál PCR-tesztekhez -, az orr- vagy szájgaratüregből vett minta szükséges - tette hozzá Rózsa Balázs.

Mint fogalmazott, a FEMTO-ID LAMP kit digitális genetikai alapú teszt a fertőző egyének detektálására összpontosít, megelőzve így a nem fertőző személyeket érintő szükségtelen korlátozásokat - tette hozzá Rózsa Balázs.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

A vízben felhalmozódott hulladék hajthatná az óceánok szemétgyűjtő hajóit

A vízben felhalmozódott hulladék hajthatná az óceánok szemétgyűjtő hajóit a Worcesteri Politechnikai Intézet, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet és a Harvard Egyetem kutatói szerint.

A tudósok az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban mutatják be, hogyan alakítható át a műanyagszemét a hajók üzemanyagává.

Évente több millió tonnányi műanyag kerül az óceánokba, ennek egy része darabokra esik és lebomlik, másik része viszont hatalmas szeméthalommá áll össze, amely az óceánok távoleső területeire is elsodródik. Mivel ezek a szigetek óriási veszélyt jelentenek az óceánok élővilágára, a környezetvédők különböző módszerekkel próbálják megtisztítani tőlük az óceánokat.

Ezen projektek során a szemétszigethez általában hajót küldenek, amely a lehető legtöbb hulladékot összegyűjti, majd rakományát a kikötőbe viszi, hogy ott feldolgozzák.

Az új tanulmány szerzői szerint sokkal hatékonyabb és jóval inkább környezetbarát lenne, ha magát a műanyag szemetet alakítanák át üzemanyaggá, amely a szemétfeldolgozó gépet és a hajót is hajtaná, így a folyamatot nem kellene megszakítani - olvasható a techxplore.com. technológiai hírportálon.

A szakemberek szerint a műanyag hidrotermikus cseppfolyósítás (HTL) révén olajjá alakítható. A folyamatban a műanyagot 300-550 Celsius-fokra kell melegíteni a tengerszinti nyomás 250-300-szorosán.

Kiszámolták, hogy egy HTL-átalakítót szállító hajó elég olajat képes előállítani ahhoz, hogy üzemanyagot biztosítson az átalakító és a hajó motorja számára is.

A tudósok elismerik, hogy az olaj égetése szén-dioxidot bocsátana a légkörbe, de kiemelik, hogy a kibocsátott mennyiség még mindig kisebb, mint az, amennyit a hajó a hagyományos olaj elégetésével bocsát ki a kikötőbe tartó útjain és vissza.

Hozzátették: a hidrotermikus cseppfolyósítás is jár némi szilárd melléktermékkel, amelyet idővel a kikötőbe kell szállítani, de elég lenne ezt néhány havonta megtenni.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Szaúd-Arábia tiszta energiával működő, autóktól és utaktól mentes futurisztikus várost épít a sivatagban

Tiszta energiával működő, autóktól és utaktól mentes, futurisztikus várost épít a sivatagban 2024-re Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre - jelentette még januárban a helyi televízió élő adásában a trónörökös.

A készülő "ökovárosról" a Daily Mail Online című brit lap írt. A cikk szerint Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi trónörökös ismertetése szerint, a Neom elnevezésű projektnek a The Line (A Vonal) lenne az első szakasza egy 168 kilométer hosszú központi gerincen, amelynek mentén helyezkednek el majd a különböző városrészek.

A Neom a görög neosz, azaz új és a musztakbal, azaz arabul jövő szó kombinációjaként született. A terv része annak az ambiciózus elképzelésnek, amelynek célja, hogy Szaúd-Arábia függetlenné váljon a kőolajtól, és az országot a Szilícium-völgyhöz hasonló technológiai központtá alakítsák át, miközben városokat, kutatóközpontokat, oktatási zónákat és turisztikai látványosságokat is magában foglal - tudatta az MTI.

"A Neom az emberi fejlődés gyorsítója és vízió arról, hogyan nézhet ki egy új jövő" - olvasható egy januári közleményben.

A tervek között szerepelnek repülő dróntaxik, Jurassic Park stílusú vidámpark robotdinoszauruszokkal, és Michelin-csillagos éttermek - írja a The Wall Street Journal című amerikai lap.

A bolygó legnagyobb szén-dioxid-mentes rendszereként emlegetett, 16 városrészből álló metropolisz szélerőművekre, napenergiára és olyan csúcstechnológiára támaszkodna, amely a vizet oxigénné és hidrogénné alakítja át üzemanyagként.

A Neom megvalósítása 500 milliárd dollárra rúghat, és a város mintegy 26 ezer négyzetkilométert foglalna el Szaúd-Arábia Tabúk tartományában, közel Jordánia és Egyiptom határához.

A buldózerek már megkezdték a terület kialakítását, az alagutak ásását, hogy a város három szintjét - a gyalogosoknak szánt felszíni területet, valamint két földalatti réteget a közlekedés és az infrastruktúra számára - kialakítsák.

Az északnyugat-szaúd-arábiai hegyektől a Vörös-tengerig terjedő közösségekben összesen akár 1 millió ember is élhet majd, akit nagy sebességű közlekedési eszközök és "autonóm mobilitási megoldások kötnek össze" - olvasható az említett közleményben.

Az iskolák, éttermek, üzletek és egyéb célpontok ötperces sétával elérhetőek lesznek, egyetlen utazás sem tart majd húsz 20 percnél tovább - ígérik a tervek. A lineáris forma és a földalatti infrastruktúra segít megőrizni a természetes táj 95 százalékát, mondják a fejlesztők. A projekt az előrejelzések szerint 380 000 új munkahelyet teremt, és 2030-ig nagyjából 48 milliárd dollárral növeli majd a szaúd-arábiai GDP-t.

A projekt vezetője, Nadhmi Al-Naszr a Bloomberg amerikai hírügynökségnek azt mondta, hogy ez gigantikus vállalkozás, és úgy becsülte, hogy a Vonal megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges munkának még az 1 százalékát sem végezték el. Elmondta azt is, hogy a Neom fejlesztői kezdetben akadályokba ütköztek, mivel a mérnököknek olyan technológiákhoz kellett várost tervezniük, amelyek még nem léteznek.

Az építkezés eredetileg 2021 első negyedévében kezdődött volna. Most, hogy végre elkezdődött, a Neom következő lépése az, hogy a metropoliszt "szabad zónává" nyilvánítsák, ahol más törvények érvényesek, mint Szaúd-Arábia többi részén. Al-Naszr szerint ez már 2022 első hónapjaiban megvalósulhat.

Fotó: Daily Mail

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Mojzsis: Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de még nagyon fejletlenek

A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni.

Mint a CSFK csütörtöki közleményében olvasható, idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk arról, hogy milyen szélsőséges körülmények között képes fennmaradni az élet, ezért mindenképpen érdemes újragondolni a Drake-egyenlet feltételeit.

Az évforduló alkalmából vizsgálta meg Stephen Mojzsis, hogy milyen számszerű következtetéseket lehet levonni bármilyen Földön kívüli élet valószínűségéről. Gondolatkísérletét arra az új tudásanyagra alapozta, amelyet a biológiai létformák számára lakható környezetek sokféleségéről megtudtunk.

A földi extremofil élőlények rendkívül széles hőmérsékleti tartományban, egészen magas sótartalmú vagy szélsőséges kémhatású környezetben, erős gammasugárzás mellett is képesek életben maradni. Ezeket a kritériumokat figyelembe véve meghatározható, melyek a lakható környezetek a Földhöz hasonló kőzetbolygókon, a nagyobb kisbolygókon, a jeges holdakon és a Naprendszer számos további távoli objektumán.

A beszámoló szerint az eredményeket alkalmazni lehet az egyre nagyobb számú, jelenleg több mint 4500 dokumentált exobolygóra is.

A statisztikai analízis szerint a Naphoz hasonló csillagok 100 százaléka rendelkezik saját bolygóval, és ezek közül 3-ból 1 körül kőzetbolygó is kering, mégpedig a "lakhatósági zónában", ahol a víz folyékony állapotban is képes fennmaradni. "A Drake-egyenlet fp és ne változójának nagy számnak kell lennie, így jó esély lehet a többi csillag körüli életre" - írják.

A tudós cikkében sorra megvizsgálja a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a kisbolygók, a gázóriások holdjai és a Neptunuszon túli objektumok esetében az élet feltételeit. A gondolatkísérlet során a kutató arra a következtetésre jut, hogy a Naprendszer lakható területeinek nagy részét nem a Föld vizei teszik ki, sokkal inkább a legnagyobb Neptunuszon túli objektumok rejtett óceánjai és a csillagközi térben vándorló, hideg, napfényhez nem jutó, bolygóméretű objektumok.

"A Tejútrendszer nagyjából 100 milliárd fősorozati (azaz magbéli hidrogén-hélium fúzióval energiát termelő) csillagának csak körülbelül 4 százaléka Naphoz hasonló, G színképtípusú csillag, így arra számíthatunk, hogy a Tejútrendszer geofizikai szempontból lakható térfogata meghaladja a 1021 köbkilométert, vagyis a Nap térfogatának ezerszeresét" - állapította meg.

"Ha ehhez hozzávesszük az A, az F, a K és az M típusú csillagokat, a szám drámaian megnő. Így kénytelenek vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra. A földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni" - összegezte Stephen Mojzsis.

A közlemény szerint Stephen Mojzsis a CSFK kutatóprofesszoraként egy új kezdeményezés megalapításán dolgozik Origins Research Institute néven, ami az élet keletkezésének körülményeit vizsgálja majd multidiszciplináris megközelítésben. Mint felidézik, a tudós egyik legnagyobb hatású publikációja 1996-ban jelent meg a Nature-ben: ebben a cikkben a biológiai aktivitás legkorábbi megjelenésére bukkantak a Földön. Mindmáig alapvetőnek tekintett eredményei szerint az élet legalább 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelent meg bolygónkon.

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Kiderült, véd-e a Pfizer/BioNTech-vakcina az omikron ellen

Teljes oltás és frissítő oltás, azaz három adag szükséges az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett védőoltásból a vírus omikron nevű változatának semlegesítéséhez - közölte szerdán a két társaság laboratóriumi vizsgálatok előzetes eredményei alapján.

Az MTI-n megjelent közlemény szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy a két adagból álló teljes oltás nem gátolja kellőképpen a Covid-19 kialakulását, ha az omikron variáns okozza a fertőzést, de a súlyos lefolyású betegségtől megvéd .

A vakcina harmadik dózisa viszont a huszonötszörösére emeli az úgynevezett semlegesítő antitest titerek számát a teljes oltáshoz képest, és így megfelelő védelmet biztosít az omikronnal szemben.

A teljes oltás ugyan megvéd a Covid-19 súlyos lefolyása ellen, a harmadik adaggal viszont jelentősen javul a védettség az új vírusváltozat esetében - idézték a közleményben Albert Bourlát, a Pfizer vezetőjét.

Ugur Sahin, a BioNTech társalapító-vezérigazgatója hozzátette: az első laboratóriumi adatok "arra utalnak, hogy az emlékeztető oltás megfelelő védelmet nyújthat az omikron variáns által okozott bármilyen súlyosságú betegséggel szemben".

Ugyanakkor a német biotechnológiai vállalkozás és az amerikai gyógyszeripari vállalat tovább folytatja az omikron elleni úgynevezett változat-specifikus vakcina kifejlesztését. Terveik szerint ha a magasabb szintű és hosszabb ideig tartó védelem érdekében módosítani kell az az EU-ban csaknem egy éve használt vakcinát, akkor március végére elérhetővé tehetik az omikronhoz igazított oltóanyagot. Továbbá azzal számolnak, hogy 2022-ben négymilliárd adag oltást tudnak előállítani - fejtették ki.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Sikeresen szüntették meg a koronavírus wuhani és delta variánsának fertőzőképességét pécsi kutatók

A koronavírus fehérjéinek károsítása nélkül sikeresen szüntették meg a világjárványt okozó kórokozó wuhani és delta variánsának fertőzőképességét pécsi kutatók saját fejlesztésű eszközük segítségével, ezzel szélesebb körben válik kutathatóvá a megbetegedés kórokozója - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban saját fejlesztésű UV-kamrában határozták meg azt az UV-C besugárzási dózist, amely megszünteti a vírus fertőzőképességét úgy, hogy a vírus fehérjéit nem károsítja.

Az egyetem azt írta, az eredmény új lehetőségeket nyit a Covid-kutatásokban, hiszen az által számos, eddig nem használt vizsgálati módszerrel tanulmányozhatóvá válik a kórokozó, és "az eredmények remek alapot adhatnak a megbetegedéshez köthető klinikai diagnosztikai és vakcinahatékonysági vizsgálatokhoz is.

Kitértek arra, hogy a kutatásokat a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiírt pályázatán elnyert csaknem 130 millió forintos támogatás teszi lehetővé.

E projekt keretein belül a szakemberek olyan kísérletes vizsgálatokat is terveznek, amelyek segítségével a koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmái közül ki lehet válogatni a súlyos állapotú betegek gyógyításához a hatásos készítményeket.

Emellett a kutatók a koronavírus elleni vakcinák teszteléséhez egy olyan új rendszer kialakítására is törekszenek, amellyel később a vakcinák hatásossága egyértelműen nyomon követhetővé válhat.

Fotó: Pécsi Tudományegyetem

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Felére csökkent a házi verebek populációja Európában az utóbbi 40 évben

Felére csökkent a háziveréb-populáció Európában 1980 óta egy új tanulmány szerint.

Az utóbbi negyven évben hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban - a kutatás eredményeiről beszámoló The Guardian cikke szerint.

A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a kontinensen - tudatta az MTI.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Cseh Ornitológiai Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszáma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent. Különösen azoknak a madárfajoknak a populációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel vannak kapcsolatban.

A háziverebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfeleződött, míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 millióval lett kevesebb. Mindkét faj létszámának visszaesésében szerepet játszott a mezőgazdasági területek megváltozott művelése, de a háziverebek sok városból is eltűntek valamiért. Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek.

"Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót" - hangsúlyozta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa.

Burns szerint az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének jövő évi ülése döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy erős kereteket teremtsenek a kihalás megelőzésére és számos faj populációjának helyreállítására.

Burns szerint a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő és halgazdálkodással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével.

A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madárral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőtt. A 340 millió példányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a feketerigó, az ökörszem, az aranypinty, a vörösbegy, az erdei galamb és a kék cinege madárfajtól.

A tanulmány szerint tizenegy ragadozómadárfaj - köztük a vándorsólyom, a rétisas és az ölyv - populációlétszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt. A kutatók úgy vélik, ezek a fajok a madárvédelemnek, a káros növényvédő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el.

Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az eltűnő madárfajok típusai hasonlóak az észak-amerikai tapasztalatokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el - állapították meg a kutatók.

Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció. További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populációval rendelkezik. A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

A globális antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt két évtized alatt

Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás - derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.

Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.

Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre - olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.

A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.

A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk - közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.

A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.

Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata.

A legnagyobb növekedést - 116 százalék - Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten - 111 százalék - mutatták ki az adatelemzők.

A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Ezt okozhatja a mérsékelt tea- és kávéfogyasztás

A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével - állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.

A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek - írta az MTI.

A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.

A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen.

A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.

A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.

A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője - aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében - kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.

Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával.     Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit - magyarázta.

McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Megtalálták, mi okozhatja a ritka vérrögképződést az AstraZeneca vakcinája után

Az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinája egy nagyon ritka mellékhatásának, a vérrögképződésnek a kiváltó okát találhatták meg tudósok - írta az MTI.

A Cardiffi Egyetem kutatói és amerikai szakértők szerint a reakció arra vezethető vissza, ahogy a SARS CoV-2 nevű új típusú koronavírus genetikai anyagának a sejtekbe juttatásához használt adenovírus a vér egy speciális fehérjéjéhez, az úgynevezett PF4-hez (trombocitafaktor 4) kapcsolódik.

A kutatók úgy vélik, ez lobbanthatja be az immunrendszer láncreakcióját, amely a vérrögök képződésében érheti el a tetőpontját. A kórt VITT-nek (az immunrendszernek a vakcina által kiváltott trombotikus trombocitopéniája) nevezik.

"A VITT csak szélsőségesen ritka esetekben következik be, mivel bonyolult események láncolatának kell lejátszódnia, hogy a vakcina kiváltsa ezt az elenyészően ritkán jelentkező mellékhatást" - mondta a The Guardiannek Alan Parker, a Cardiffi Orvosi Egyetem professzora.

Adataik alátámasztották, hogy a PF4 képes az adenovírusokhoz kötődni, ami fontos lépést jelent a VITT kialakulásának mechanizmusában. Ha ezt megfejtik, az segíthet megelőzni és gyógyítani a betegséget - mondta Parker.

A Science Advances tudományos folyóiratban közzétett kutatásban az AstraZeneca kutatói is részt vettek. A cég szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy ugyan a kutatási eredmények nem véglegesek, de az AstraZeneca vizsgálja azt, hogyan lehetne őket felhasználni a ritka mellékhatás megszüntetésére irányuló törekvéseik részeként.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Kiderült, a maszkviselés mennyire csökkenti a koronavírus-fertőzés előfordulását

A maszkviselés 53 százalékkal csökkenti a koronavírus-fertőzés incidenciáját, vagyis az adott időtartam alatt keletkező új esetek gyakoriságát - állapította meg egy globális méretű vizsgálat.

A járvány elleni, nem gyógyszereken alapuló intézkedések szisztematikus áttekintésével és metaanalízisével arra jutottak, hogy a maszkviselés, a távolságtartás és a gyakori kézmosás mind hatékony eszközei az esetszámok csökkentésének, a leghatásosabb azonban mind közül a maszkviselés - írták a kutatók a The BMJ tudományos folyóiratban.

Az ausztráliai Monash Egyetem és a brit Edinburgh-i Egyetem tudósai kiemelték: az eredmények szerint az oltási programok mellett továbbra is szükség van a maszkviselésre, a távolságtartásra és a kézmosásra is.

Világszerte készült, több mint 30 kutatás adatait elemezték részletesen, és megállapították, hogy a maszkviselés 53 százalékkal, a fizikai távolságtartás 25 százalékkal csökkenti a koronavírus-fertőzés incidenciáját - írja a The Guardian.

A kézmosás esetében is jelentős, 53 százalékos csökkenést állapítottak meg, de ez az eredmény statisztikailag nem szignifikáns, mivel kevés olyan kutatás került az elemzők elé, amely a kézmosást tanulmányozta - írta az MTI.

Más járványellenes intézkedések - például a karantén, a határzárak, az iskolák és munkahelyek bezárása - részletes vizsgálata nem volt lehetséges a témában készült tanulmányok minőségi, tervezési és hatásvizsgálati különbségei miatt.

A világ koronavírusos eseteinek száma túlszárnyalta a 250 milliót. A vírus minden 90 napban 50 millió embert fertőz meg az erőteljesen fertőző delta variáns miatt. Naponta ezrek halnak meg a Covid-19 következtében.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Így pusztítja a sejteket a koronavírus (videó)

A gazdasejtek vírusfertőzésnek időbeli és térbeli mintázatát leíró modellt készítettek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetének munkatársai, a kutatás eredményei a közelmúltban jelentek meg a Royal Society Open Science folyóiratban - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a szervezeten belüli vírusdinamika pontos megértése kulcsfontosságú tudományos kihívás. A SZTE matematikusai, Juhász Nóra, Sadegh Marzban, Renji Han és Röst Gergely egy olyan, modern technikákat ötvöző szimulációs eszközt fejlesztettek ki, amely követi a sejtek fertőződését, a vírusreplikációt és a kórokozó sejtek közötti terjedését is.

A kutatók eredményei pontosabb előrejelzéseket adnak a fertőzés lefutásáról, mint a klasszikus módszerek. A modell képesnek bizonyult a virológusok által lefolytatott in vitro kísérletek szimulációs reprodukálására is.

A fent leírtakra példa a következő kép, ahol négy különböző időpontban látjuk a SARS-CoV-2 vírus terjedését. Itt mind a négy ábra bal oldalán az egyes hámsejtek aktuális állapota látható (zöld az egészséges, piros a fertőzött, fekete az elhalt sejteket jelöli), míg a megfelelő jobb oldali képeken a térbeli víruskoncentráció szerepel. 

A folyamat időbeli lefutását a mellékelt videón láthatjuk, ahol a koronavírus-fertőzés végigsöpör a sejtpopuláción.

A kutatók a modellel nemcsak a koronavírus, hanem az influenza fertőzését is tudták szimulálni, és összehasonlították, miben más a két betegség tipikus kimenetele. A matematikusok további tervei között szerepel a modell felskálázása - a rendszer jelenleg százezres nagyságrendű sejtet képes kezelni -, valamint az immunválasz modellezése és az antivirális kezelések beépítése a szimulációs rendszerbe. Ezzel hosszabb távon akár egy virtuális laboratórium is létrehozható - áll a közleményben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Negyven százalékkal több üvegházhatású gázkibocsátást okoz a férfiak étrendje, mint a nőké

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint - írta az MTI.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.

Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a "kiváltságos középosztály privilégiuma" - írta a The Guardian.

Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.

A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó emissziót vizsgált meg, valamint tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.

A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák: 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből. Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.

Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. A férfiak étrendje 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.

A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva.

Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál.

Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend két százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem.

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More