Technology

3/Technology/post-list

This is default featured slide 1 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.This theme is Bloggerized by Lasantha Bandara - Premiumbloggertemplates.com.

This is default featured slide 2 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.This theme is Bloggerized by Lasantha Bandara - Premiumbloggertemplates.com.

This is default featured slide 3 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.This theme is Bloggerized by Lasantha Bandara - Premiumbloggertemplates.com.

This is default featured slide 4 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.This theme is Bloggerized by Lasantha Bandara - Premiumbloggertemplates.com.

This is default featured slide 5 title

Go to Blogger edit html and find these sentences.Now replace these sentences with your own descriptions.This theme is Bloggerized by Lasantha Bandara - Premiumbloggertemplates.com.

Bill Gates szerint új világjárvány közeleg

Bill Gates volt a vendége a minap zajlott Munich Security Conference-nek, ahol elsősorban biztonságtechnikai témában kérdezték őt - tudatta a hvg.hu. A Microsoft társalapítója ugyanakkor nem kerülhette el azt a másik dolgot sem, ami ugyanúgy kihatással van a napjainkra: ez pedig a koronavírus-járvány.

Gates-nek az az általános vélekedése, hogy a koronavírus után egy újabb világjárvány törhet ki. Ezt azonban valószínűleg egy másik kórokozó okozza majd. Azzal nyugtatta ugyanakkor közönségét, hogy most még a „ma” van, a koronavírus elleni küzdelmünk pedig jól áll: szerinte az oltásoknak köszönhetően drámaian csökkent a súlyos megbetegedések miatti kockázat.

Ugyanakkor rámutatott: nem szabad hátradőlnünk, az orvostechnológia fejlesztése mindennél fontosabb. Ha pénzt fordítunk rá, úgy hatékonyabban védekezhetünk a jövőbeni betegségek ellen is – hangsúlyozta a milliárdos a CNBC összefoglalója szerint.

Biil Gates maga is dollár százmilliókat adományozott vakcinafejlesztésre, a konferencián pedig úgy vélekedett: a jövőben sokkal gyorsabban kell reagálnunk. A milliárdos ezután arra szólította fel a kormányokat, hogy azok már most fektessenek be a kutatásokba. „Egy következő világjárványra nem olyan drága felkészülni. Ez nem olyan, mint az éghajlatváltozás. Ha racionálisan cselekszünk, időben elkapjuk” – magyarázta az egészségügyi kérdésekben is egyre gyakrabban felszólaló üzletember.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kis mennyiségű idegméreg van a kávéban – vélhetően rákkeltő is

Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa az akrilamid mértékét mérte a kávéban. A vegyület az idegrendszerre van hatással, de nagy eséllyel rákkeltő is lehet - tudatta az Index.

Egy friss magyar kutatás az akrilamid jelenlétét mérte a kávéban. Mint kiderült, a kávéfajta típusa és a feldolgozás módja eltérést mutathat a vegyület mértékében – olvashattuk a Laboratórium.hu oldalán. 

AZT IS TUDNI LEHET RÓLA, HOGY EMBERI IDEGMÉREG, AMELYET A NEMZETKÖZI RÁKKUTATÁSI HIVATAL (IARC) A 2A (VALÓSZÍNŰLEG EMBERI RÁKKELTŐ) KATEGÓRIÁBA SOROLT.

Az akrilamid 2002-ben vált közéleti témává, amikor a Swedish National Food Administration arról adott ki közleményt, hogy jelen van több élelmiszerben is. A szagtalan, szilárd, fehér színű vegyület kimutatható különböző snackekben, burgonyatermékekben, kenyérfélékben, gabonatermékekben és a kávéban is.

Az akrilamid a kávéban pörkölés során alakul ki, és a folyamat elején van belőle a legnagyobb mennyiségben, ekkor több mint hét milligramm is keletkezhet kilogrammonként. A mennyiség később csökken, a folyamat végére több mint 95 százaléka elbomlik. Vagyis a kevésbé hosszan pörkölt kávék akrilamidtartalma magasabb, mint a sötét pörkölésűeké. 

A tanulmányból kiderült, hogy az akrilamid befolyással van az idegrendszerre, hiszen ezek a hatások az embereknél és állatoknál is megfigyelhetők voltak. 

TÖBB LABORATÓRIUMI ÁLLATON IS VÉGEZTEK KORÁBBAN TESZTEKET (MACSKA, PATKÁNY, EGÉR, NYÚL, MAJOM), AMELYEKNÉL 0,5–50 MILLIGRAMM AKRILAMID/KG/NAP-ADAGOLÁS UTÁN MINDEGYIK ÁLLATNÁL A VÉGTAGOK MOZGÁSI ZAVARA ÉS IZOMGYENGESÉG VOLT MEGFIGYELHETŐ. 

A kutatásból megtudtuk, hogy a robustatípusú kávék akrilamidszintje magasabb, mint az arabicafajtáké. Továbbá az is kiderült, hogy nincs jelentős akrilamidkülönbség a koffeintartalmú és a koffeinmentes kávék között.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A várandós nők oltása a babát is védi egy új kutatás szerint

A várandós nők oltása fél éven át a babát is védi egy új amerikai kutatás szerint - írta az MTI.

Azok a gyermekek, akiknek az édesanyja várandósan két adag Moderna vagy Pfizer/BioNTech vakcinát kapott, sokkal kisebb eséllyel kerültek kórházba a Covid-19 miatt életük első 6 hónapjában - állapította meg az amerikai szövetségi járványügyi központ (CDC).

"Azok az adatok, melyeket a CDC most közzétesz, az első, való életből kapott bizonyítékai annak, hogy a várandósan adott Covid-19 elleni oltás segíthet megvédeni a félévesnél fiatalabb csecsemőket a betegség miatti kórházi kezeléstől" - mondta sajtótájékoztatóján Dana Meaney-Delman, a szervezet csecsemőegészséggel foglalkozó osztályának vezetője.

Valószínűleg az a magyarázat, hogy ezek a babák születésükkor már hordozzák édesanyjuk antitestjeit - tette hozzá.

"Amikor várandós kismama kap mRNS-vakcinát, akkor a szervezetében antitestek képződnek, hogy megvédjék a Covid-19-től. Ezek az antitestek megtalálhatók a köldökzsinórban, ami arra utal, hogy a várandóstól a fejlődő magzati szervezetbe is bejutnak. Noha tudjuk, hogy az antitestek átjutnak a méhlepénybe, eddig a tanulmányig nem voltak adataink arról, hogy az antitestek védelmet nyújthatnak a babának is" - magyarázta.

Gyermekkórházi kutatók és a CDC hat hónaposnál fiatalabb csecsemők 2021 júliusa és 2022 januárja közötti adatait vizsgálta meg. 379 gyermeket találtak, akiket kórházban kellett ápolni, 176-ot Covid-19, 203-at más okok miatt.

Azt találták, hogy a vakcinák az összes eset 61 százalékában védték meg a várandósság alatt beoltott anyák csecsemőit attól, hogy kórházi kezelésre szoruljanak.

Az arány 80 százalékra ugrott, amikor a várandós kismamát a szülés előtti 21. hét és a 14. nap között oltották be. A babák védelmének hatásossága 32 százalékra esett vissza, ha a kismamát a várandósság ennél korábbi szakaszában immunizálták. Nem foglalkozott a vizsgálat olyan anyákkal, akiket a terhesség előtt oltottak, sem a harmadik oltás hatásával.

"A leginkább aggasztó, hogy a Covid-19-es csecsemők közül a legsúlyosabb, intenzíven ápoltak 88 százaléka olyan anyától született, akit sem a várandósság előtt, sem alatta nem oltottak be" - mutatott rá Meaney-Delman.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Veszélyeztetetté nyilvánították a koalát

Veszélyeztetetté nyilvánította a koalát az ausztrál kormány, miután a kis erszényesek száma visszaesett az erdőirtás és a katasztrofális bozóttüzek miatt.

Sussan Ley környezetvédelmi miniszter elfogadta a veszélyeztetett fajok tudományos bizottsága ajánlását arról, hogy a queenslandi, új-dél-walesi és az ausztrál fővárosi területi koalapopulációk védettségi státuszát szigorítani kell.

A szövetségi törvénybe foglalt veszélyeztetettség annak elismerése, hogy az ikonikus emlős megóvása sürgősebbé vált, valamint annak, hogy mióta 2012-ben sebezhetővé nyilvánították, egyetlen ausztrál kormánynak sem sikerült a koalák életkörülményein javítani.

Scott Morrison kormánya január végén rekordösszegű, 50 millió ausztrál dolláros (11 milliárd forint), négy évre szóló csomagtervet jelentett be a koalák védelmére, de a természetvédők szerint a "pénzkidobás" helyett inkább le kellene állítani az erszényesek élőhelyének felhasználását üzleti - bányászati, út- és lakásépítési - célokra.

A pénzt az elpusztult élőhelyek helyreállítására, a koalapopuláció tanulmányozására és a koalák egészségével kapcsolatos kutatások kiterjesztésére fordítják. Az újabb csomaggal 74 millió ausztrál dollárra emelkedik az összeg, amelyet a szövetségi kormány a koalák védelmére fordít 2019 óta - írta a The Guardian online kiadása.

A környezetvédelmi szervezetek régóta érvelnek amellett, hogy szigorítsák a koalák védettségi státuszát. Három szervezet - a Humane Society International (HSI), WWF-Australia and the International Fund for Animal Welfare - jelölte a kis erszényest a veszélyeztetett státuszra.

A csak Ausztráliában őshonos fajt az elmúlt évtizedekben megtizedelték az erdőtüzek, a betegségek - köztük a nemi úton terjedő és az emberek körében is ismert klamídia fertőző betegség - és a közlekedési balesetek.

A Vadvédelmi Világalap (WWF) becslése szerint több mint 60 ezer koala pusztulhatott el, sérülhetett meg vagy károsodott más módon a 2019-20-as bozóttüzekben. A vadon élő egyedek száma egyes becslések szerint nem lehet több 100 ezernél, mások szerint elérheti a 330 ezret is. A koalák főleg a keleti államok eukaliptuszerdeiben élnek, és 20 éves életkort is megérhetnek. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Létezhet egy élhető bolygó egy fehér törpe körül

Egy haldokló nap, vagyis egy "fehér törpe" közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.

Ha az eredmények megerősítik, ez lenne az első, az élethez szükséges feltételekkel rendelkező planéta egy fehér törpe közelében - írta a Royal Astronomical Society havi közleménye alapján a BBC hírportálja.

A kutatást vezető Jay Farihi, a Unversity College London tudósa azt mondta, a megfigyelés meglepte a csillagászokat.

Míg a nagyon nagy csillagok haláluk után fekete lyukakká válnak, a kisebbek, mint a Nap, fehér törpék, vagyis olyan csillagok lesznek, amelyek felélték összes magüzemanyagukat, és külső rétegeiket elveszítették. Általában bolygóméretűek, és kialakulásukkor kékesfehér fényt bocsátanak ki.

A kutatócsoportnak nincs közvetlen bizonyítéka, hogy a bolygó létezik, de a fehér törpe élhető zónájában lévő 65, holdméretű égitest mozgása arra utal, hogy ott van. A struktúrák egymástól való távolsága nem változik, ami azt jelentheti, hogy egy közelükben lévő bolygó gravitációs ereje hat rájuk.

"Sokkolta a kutatócsoportot. A mozgás annyira pontos volt, hogy azt nem lehetett csak úgy kitalálni" - mondta Farihi.

A csillagok körüli élhető zóna egy olyan sáv, melyben a víz folyékony halmazállapotban létezhet, ezáltal életet tarthat fenn. Ha közelebb lenne a csillaghoz, akkor túl forró lenne, ha távolabb, túl hideg, a zónán belül azonban "éppen jó" a hőmérséklet. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Új bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag körül

Csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy még egy bolygó kering a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag körül.

Az égitest tömege a Föld negyede, és csillagához szélsőségesen közel, naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr és a Nap távolságának tizedére kering - írta az Astronomy and Astrophysics című szaklap friss számát idézve a The Guardian online kiadása.

A Proxima Centauri mozgásának kis imbolygásait kutatva fedezték fel az új bolygót. Az imbolygásokat a csillag körül keringő égitest gravitációs vonzása okozza. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) végzett megfigyelések arra utalnak, hogy a bolygó ötnaponta kerüli meg a csillagát.

A felfedezés azt mutatja, hogy legközelebbi csillagszomszédunk "teli van érdekes új bolygókkal" és közelsége miatt folytatni lehet a kutatást - mondta Joao Faria, a portugál asztrofizikai és űrkutatási intézet tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók úgy vélik, a bolygó mintegy négymillió kilométerre kering a Proxima Centauritól, vagyis közelebb, mint ahol az élhető zóna lenne, amelynek hőmérsékleti tartományában létezhetne folyékony víz.

A Proxima d-nek elnevezett bolygó a harmadik - egyben a legkönnyebb -, amelyet a naprendszerünktől négy fényévre található Proxima Centauri körül felfedeztek. Két bolygót már észleltek a csillag körül, az egyik a Proxima b, egy Földhöz hasonló tömegű égitest 11 napos csillag körüli pályával, a másik a Proxima c, amelyikről úgy vélik, öt év alatt teszi meg az utat a Centauri körül.

Az új bolygó első jeleit 2020-ban észlelték, amikor azért figyelték a csillagot, hogy a Proxima b létét bizonyítsák. A mérések a csillag mozgásában kimutattak egy gyenge jelet, amely a Centauri körül ötnaponta keringő bolygó miatt keletkezhetett.

Az ESO Espresso nevű űrtávcsövével végzett megfigyelések megerősítették a csillagászok sejtését: egy bolygó okozta a jeleket, nem magának a csillagnak a változása.

"Nagyon kis tömegű bolygó, a harmadik a hozzánk legközelebbi csillag körül. Azt mutatja, hogy ezek a Földhöz hasonló bolygók elterjedtek lehetnek a galaxisunkban, ráadásul a közelünkben. Kíváncsiak vagyunk, milyenek az élet feltételei ezekben a bolygórendszerekben, és lehetséges-e, hogy az univerzum más helyein felbukkanhat az élet" - magyarázta Faria. (MTI)

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Károsítja a környezetet a kutyák vizelete és ürüléke

Olyan mennyiségű a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeken, hogy az már károsítja a vadvilágot - állapította meg egy új kutatás.

Az elemzés szerint törvénybe ütköző szintet ér el az ösvények mentén a talaj nitrogénnel és foszforral való túltrágyázottsága.

A tudósok a Belgiumban, Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul. Véleményük szerint hasonló a helyzet az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont adó Európa többi részén is - írja a The Guardian.

A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként. Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amelyet a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető. A kutyák melléktermékeinek hatása tehát jelentős.

A négylábúkat sétáltató gazdák azt hiszik, a kutyakaki nem okoz semmilyen kárt  a környezetnek. De a legtöbb ökoszisztémában alacsony az ásványi anyagok mértéke, a túltrágyázás pedig csökkenti a biodiverzitást azáltal, hogy hatására egyes növények, például a csalán vagy a medvetalp elburjánzanak és elnyomnak más növényeket, valamint olyan állatokat, melyek léte ezen növényektől függ.

Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak - mondta Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A kutatók a nitrogén és foszfor szintjét abból a helyzetből kiindulva becsülték fel, amikor a kutyákat pórázon vezetik és legfeljebb az ösvények 2 méteres körzetében kóborolnak el.

Az Ecological Solutions and Evidence című tudományos lapban bemutatott vizsgálat során több mint 1600 kutyát számoltak össze természetvédelmi területek 500 látogatása során. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot.

A szakértők rögzítették azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembe vételével évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén. Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne.

Ha minden ürüléket felszedne és elvinne a gazdi, akkor szinte minden foszfor eltűnne, a nitrogénnek azonban csak fele, mivel a kutyák vizelete jelentős mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort azonban alig.

Korábbi kutatások rávilágítanak, hogy a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna - írta az MTI.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ennyi csésze kávé elfogyasztása kedvező hatással van a szív- és érrendszerre

Napi fél és 3 csésze közötti kávé elfogyasztása kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, sőt a vizsgálati csoportban csökkentette az összhalálozás és a stroke kialakulásának kockázatát is - derül ki a budapesti Semmelweis Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem közös vizsgálatának eredményéből.

A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban - tájékoztatta a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága hétfőn az MTI-t.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét - idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját.

Az MRI vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére - idézi a tájékoztató Maurovich-Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatóját, a kutatás egyik vezetőjét, aki kiemelte: azt találták, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt, ami nagyon komoly statisztikai erőt biztosít az adatok értékelésekor - idézi a közlemény Steffen Petersent, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzorát, a kutatás koordinátorát.

Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált - tette hozzá.

Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen - mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa.

"Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük" - tette hozzá.

Maurovich-Horvat Pál klinikai igazgató szerint fontos azt is megemlíteni, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben napi 3 csészénél több kávét isznak.     "Igaz azonban, hogy ebben a csoportban olyan előnyt nem lehetett megfigyelni, ami a mérsékelt kávéfogyasztók körében igazolható volt" - tette hozzá, kiemelve: a kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni, vagy legalábbis ellentmondásosak voltak az eddigi kutatási eredmények.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.

Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről (magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint) is.

A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: a kávét nem fogyasztók a résztvevők 22,1 százalékát tették ki, kávét mérsékelten fogyasztók 58,4 százalékot, míg a kávét jelentős mennyiségben fogyasztók a vizsgálatban közreműködők 19,5 százalékát jelentették. Egy résztanulmányban (30 650 egyén) értékelték a rendelkezésre álló MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) képanyagát is - áll a közleményben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Gyorsan olvad az Everest legmagasabb gleccsere

Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint  -írta az MTI.

A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században - idézte a BBC hírportálja a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányát.

A gleccser, amely mintegy 7900 méter magasságban terül el, 80-szor gyorsabban vékonyodik, mint amennyi idő alatt jég alakul ki a felszínén. Az olvadás mértékét az emelkedő hőmérséklet és az erős szelek számlájára írják.

A Nature tudományos lap aktuális számában közölt kutatás azt állapította meg, hogy az 1990-es évektől kezdve eltűnt az a jég, ami nagyjából 2000 év alatt alakult ki.

Azt is megjegyezték, hogy a gleccsert borító vastag hótakaró is lekopott, ez kitette az alatta fekvő sötét jeget a napsütésnek, ami tovább gyorsítja az olvadást.

Az eredmények arra utalnak, hogy a Dél-nyereg-gleccser a megsemmisülés felé tart, esetleg már csak "a régi, hidegebb idők" emlékeztetője maradt meg belőle - közölte Mariusz Potocki, a tanulmány egyik szerzője.

Tom Matthews, a londoni King's College klímakutatója, a tanulmány egy másik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy nem volt a régió éghajlatában egyetlen olyan különleges változás sem, amely az olvadás felgyorsulását okozta volna. "Ehelyett azt látjuk, hogy a hőmérséklet folyamatos emelkedése végül elért egy küszöböt, amely után hirtelen minden megváltozott" - mondta a tudós.

Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt.

Egy 12 tagú kutatócsoport ellátogatott a gleccserre, ahová a világ két legmagasabban telepített meteorológiai állmását helyezték el, és tízméteres furatmintákat emeltek ki a jégmagból.

Paul Mayewski, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a gyors olvadásnak "jelentős regionális és akár világszintű" következményei is lehetnek.

Emberek millióinak ivóvizét biztosítják a Himalája gleccserei, és ha a régió - és a világ - más jégfolyamai az Everest példáját követik, jelentősen csökkenhet az ivóvízadó képességük.

A hegymászóknak azzal a kihívással kell számolniuk, hogy a jövő expedícióinak valószínűleg nagyobb felületen kell sziklákon és jégen haladniuk.

Matthews megjegyezte, hogy a Déli-nyereg-gleccser "a dolgok nagy egészében nagyon kis szeletet" képvisel, ezért további kutatásoknak kell megvizsgálnia, hogy a most feltárt jelenség mennyire jellemző a világ tetejének jégtartalékaira.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hogyan vigyázz a testsúlyodra?

Bár súlyunk nagy ingadozik az évek során, amikor a fogyásunk eredményének megőrzése a tét, számos tényezőre van szükségünk. Szerencsére néhány szakértő hajlandó megosztani a titkait, hogy hogyan tartsuk meg az elért súlyunkat, és mit kell feladnunk az életünkben, hogy annak érdekében ez meg hosszútávon meg is maradjon - írta a Style.hu.

A minőségi alvás

Minél jobban beleássuk magunkat az egészséges életmód titkai, egytől egyig, mindenhol említésre kerül a rendszeres, minőségi éjszakai alvás.

"Az mivel az alvás egyre nagyobb szerepet kap, a kutatások azt bizonyítják, hogy az elégtelen alvásnak káros hatásai vannak az egészség minden vonatkozására, a derékvonalban jelentkező zsírpárnák megjelenésére ez különösen igaz." - mondta Parinaz Samimi, a SleepTrain.com alvás és wellness szakértője.

"A megfelelő alvás elősegíti a gyógyulást és megelőzi a stresszhormon termelődését, a kortizolt, amely sokszor felelős a rossz étkezési döntéseinkért, például amikor stresszes, szorongó, depresszív hangulat áll az étkezéseink mögött." - tette hozzá Samimi. "Az éjszakaibagoly üzemmódról leszokás, nem csak a súlyunkra lesz jó hatással, hanem másnap is kedvezőbb hangulatunk, energiánkhoz és szervezetünknek szükséges tápanyagok termeléséhez.

Samimi azt javasolja, hogy minden nap feküdjünk le időben és az alvás előtt legalább egy órával már csak pihentető tevékenységeket folytassunk.

Szabadulj meg a cukortól

A feldolgozott cukortól jobb, ha távol tartjuk magunkat. "Legyen tudatában annak, hogy a cukorfogyasztás súlyos egészségügyi problémákat okoz majd, mint az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegség" - mondta Samimi.

Ahelyett, hogy visszatérsz a régi szokásaidhoz, mikor pár kilótól sikerül megszabadulnod, Samimi azt javasolja, hogy nyers, egészséges ételekhez forduljunk, ami tápértéket kínál neked, több energiát adnak nap mint nap, és segít a vonalaid megőrzésében.

Add fel a negatív önképedet

A fitnesz edzője, Lois Manzella Marchitto elmondta:Úgy gondolom, hogy a legfontosabb feladata, hogy feladják a negatív önkép, a kishitűség és a negatív válaszaikat, amiket maguknak mondanak, amikor valamiért keményen dolgoznak, amikor egy célt elszeretnek." azt is elmagyarázta, hogy mikor jön egy ügyfél, és azt állítja, hogy "nem tudja magát például felhúzni", vagy "nem tud megtartani egy deszkát", ő válaszol: "Nem vagy nem fogod?" Ez lehetővé teszi, hogy megláthassák, hogy az általuk használt szavak nem csak negatívak, hanem visszahúzóak is.

Szénhidrát

A hidrátokkal kapcsolatban vegyes szén-tartalék ismerünk. Van, aki azt mondja nem jó, van, aki azt mondja el kéne kerülni. Hol van az igazság? Talán több lehet igaz, a lényeg, hogy megtaláljuk a megfelelő mértéket, ha szénhidrát bevitelről van szó.

"A finomított szénhidrátok, mint a fehér kenyér, a tészta, a rizs és a sós rágcsálnivalók, a vércukorszint növekedéséhez vezetnek, ezt követi az összeomlás" - mondta Chazin híres diatetikus. "A vércukorszint ingadozása cukorhoz, impulzív étvágyhoz vezethet, és megnehezíti a fogyást. "

Ez azt jelenti, hogy teljesen fel kell adnunk a szénhidrátokat? Nem. Chazin azt javasolja, hogy inkább egészítsük ki magas rosttartalmú ételekkel, pl. gyümölcsökkel és zöldségekkel!

Ne felejtsd el jól érezni magadat

"Ha nem élvezed azt, amit naponta csinálsz, vagy unatkozol, akkor nem leszel képes megtartani a pozitív eredményt" - mondta a diétás táplálkozási szakértő, Dawn Jackson Blatner. "A hosszútávú fogyás titka a következetesség, és könnyebben leszel következetes, ha jól szórakozol."

Csinálj olyan tevékenységeket, amiket kikapcsolnak és szórakoztatnak. Fedezd fel például, hogy mi az a sport, ami hozzád közel áll!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hét ok, ami fejfájást okozhat

Nem ritka jelenség, hogy valakit a munkahelyén kínoz visszatérő fejfájás. Az okok sokszor a munkahelyi, iskolai körülményekben keresendőek - írta a Szimpatika.

1. Szagok és illatok

Bizonyos erős vagy kellemetlen szagok, illatok okozhatnak visszatérő fejfájást. Különösen jellemző ez az olyan munkahelyekre, ahol viszonylag sok ember van egy kis helyiségben, irodában vagy műhelyben összezárva, és a szellőzés sincs a legjobban megoldva. Nem kell különleges dolgokra gondolni: erős parfümök, dohányszag, a tisztítószerek szaga, és az irodai konyhából beszivárgó étel- és kávéillat együttese könnyedén kiválthatja a fejfájást az arra hajlamos embereknél. Ha pedig valaki erős szagú vegyi anyagokkal dolgozik, azok is okozhatnak migrént.

2. A számítógépek monitora

Sokaknál válthat ki fejfájást, ha hosszú órákon át merednek a számítógép monitorára. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy ilyenkor a szem izmai görcsösen megfeszülnek, ami halántéktáji, szemkörnyéki, homloktáji fájdalmat idézhet elő. Másrészt ilyenkor úgy ülünk, hogy a nyakunk megfeszül, és ettől a merev tartástól a nyakizmok begörcsölhetnek, ami szintén fejfájáshoz vezethet, elsősorban a tarkó környékén és a fejtetőn.

3. A neoncsövek fénye

Az irodákban, közintézményekben, iskolákban használt neoncsövek is gyakran okozhatnak fejfájást. A fénycsövek ugyanis villognak, még akkor is, ha mi ezt nem érzékeljük, és azt hisszük, hogy folyamatos világosságban ülünk. A fénycsövek egy másodpercen belül 50-60-szor is villannak, amit mi nem látunk, de a szemünk és agyunk mégis érzékel. Ez a villogás pedig hosszú órákon át fejfájáshoz vezethet. Sajnos nemcsak a neoncsövek, hanem az egyre népszerűbb energiatakarékos izzók is képesek fejfájást okozni. Ezek is vibrálnak ugyanis, egyes vizsgálatok szerint a LED-es izzók már húsz percen belül képesek szédülést és fájdalmat előidézni azoknál, akik érzékenyek erre.

4. Stressz

Ha valakinek rendszeresen fáj a feje a munkahelyén vagy az iskolában, de otthon, nyaralás vagy hosszabb szabadság alatt nem tapasztalja ezt, akkor a kiváltó ok lehet a stressz is. Egyes kutatásokban friss nyugdíjasok számoltak be arról, hogy nyugdíjba vonulásukkal a visszatérő fejfájásuk gyakorisága hirtelen jelentősen csökkent.

5. Dehidratáció

Kellő mennyiség folyadék, elsősorban víz ivása elengedhetetlen a szervezet egészséges működésének, egyensúlyának fenntartásához. Ha ez rendszeresen elmarad, az is okozhat visszatérő fejfájást. Bizonyos esetekben a folyadékpótlás után már harminc percen belül enyhülhetnek a tünetek. Bár nem mindig egyszerű, de ha valaki megpróbál tudatosan figyelni arra, hogy a munkahelyi elfoglaltságok közepette is igyon meg napi 2-3 liter tiszta vizet, azzal sokat tehet a fejfájás megelőzéséért.

6. Alváshiány

A kevés vagy rossz minőségű alvás szintén okozhat visszatérő fejfájást. Különösen veszélyeztetettek azok, akik több műszakban dolgoznak, vagy állandóan éjszakások. A nappali alvás ugyanis sok esetben nem képes pótolni az éjszakait, nem tud olyan minőségű lenni, mint ha este feküdnénk le, és reggel kelnénk fel. A kialvatlanság okozhatja az ún. tenziós fejfájást, ami általában mérsékelt fájdalommal jár, nincs jellemző helye, és a fej bármelyik részét érintheti.

7. Koffein és bizonyos élelmiszerek fogyasztása

Bizonyos ételek és italok fogyasztása is szerepet játszhat a rendszeres fejfájás megjelenésében. A koffeintartalmú italok, elsősorban a kávé és az energiaitalok fogyasztása és a fejfájás közötti összefüggések közismertek. Ha valaki nem iszik rendszeresen koffeintartalmú italokat, annak például egy kávé akár segíthet is a fejfájás elmulasztásában. Ha viszont rendszeres koffeinfogyasztó valaki, akkor már azért muszáj innia, mert ha akár csak egy is kimarad a megszokott feketék közül, már megfájdulhat a feje. Ami az ételeket illeti, bizonyos élelmiszerek, például a csokoládé, bizonyos sajtok, pácolt húsok vagy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása is kiválthat fejfájást. Mindez nagyban függ persze az egyéni érzékenységtől.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hogyan ismerhető fel a vitaminhiány?

A vitamin szóösszetétel – a latin vita (élet) és az amin kémiai vegyületnévből alkotva – olyan, a biológiai léthez nélkülözhetetlen anyagokat jelöl, melyek a természetben ugyan előfordulnak, de az emberi szervezet önmaga nem képes az előállításukra. Így tehát létfontosságú, hogy mindennapi táplálkozásunk során ezeket természetes úton, vagy vitamintartalmú kiegészítők segítségével rendszeresen pótoljuk - írta a Vital.hu.

A vitaminokat közvetett módon fedezték fel. Többről is elmondható, hogy hiányát, és az azzal járó tüneteket az emberek korán felismerték, sőt gyógyítani is tudták, még mielőtt magát a vitamint kémiai anyagként azonosították volna. Ilyen hiánybetegség pl. a skorbut, mely évszázadok óta ismert, vérzékenységgel, levertséggel járó kór. Az újkori hajóutakon tüneteit friss citromlével orvosolták anélkül, hogy sejtették volna a betegség okát, a C-vitamin (aszkorbinsav) hiányát. A legtöbb vitamint századunk első évtizedeiben azonosították, és tisztázták az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikat is.

Két nagy csoportra oszthatjuk őket, ún. víz- és zsíroldékony vitaminokra. Az előbbiek (az anyagcserében, idegműködésben szerepet játszó B-vitamin-család és folsav, stb.) a vérben és az egyéb testfolyadékokban oldott formában vannak jelen. A vizelettel viszonylag gyorsan kiválasztódnak, ezért napi pótlásuk elengedhetetlen. A zsíroldékonyak (az A, melynek hiánya az ún. szürkületi vakságot okozza, a csontállomány és a fogzománc képződéséhez fontos D, a sejtosztódásban és szaporodásban nélkülözhetetlen E-vitamin, stb.) ezzel szemben huzamosabban raktározódnak a zsírszövetekben, a lipoidokban gazdag agyvelőben és a belső szervekben. Hiánytüneteket ezért csak a hosszabb ideig tartó elégtelen bevitelük (pl. télen, vagy éhezés, tartós fogyókúra esetén) okoz.

Hogyan ismerhető fel a vitaminhiány?

Talán meghökkentő, de még ma sem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mennyi vitaminra is van szükségünk. Csak orvosi ajánlások vannak arra vonatkozóan, hogy az életkortól, a testsúlytól és a fizikai állapottól függően mennyit kell bevinni szervezetünkbe.

Az emberi test vitaminszükségletét számos tényező befolyásolja. Az igény megnő pl. növekedés, fejlődés, terhesség esetén, időskorban, fogyókúra alkalmával. A sportolás – különösen a versenysport –, a tartós, nehéz fizikai és szellemi megterhelés, a fertőző betegségek, valamint az azt követő lábadozás ugyancsak nagyobb mennyiséget igényelnek. A dohányosok és az alkoholisták szervezetének az egészséges felnőttek számára ajánlott napi értékek két-háromszorosára van szüksége ahhoz, hogy a szenvedélybetegség okozta káros hatásokat valamelyest ellensúlyozza.

Másik kérdés, honnan tudjuk, hogy vitaminhiányunk van, hiszen ma már ez nem jelentkezik olyan markánsan, mint régen a hajósoknál vagy az eszkimóknál. Éppen ezért nehéz felismerni, ha valakinek lappangó, ún. látens vitaminhiányra vezethetők vissza a panaszai. Ha ezt pl. a helytelen étkezési szokás váltja ki – aminek sokszor rossz közérzet a következménye –, akkor egy vitaminkészítmény már egy héten belül javulást eredményezhet. A tüneteknek azonban más oka is lehet, pl. vérszegénység, vagy egy sor más betegség. Ha azok nem szűnnek a vitaminkúra után, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni.

Pár nap alatt nyoma vész

Táplálékaink változó mennyiségben tartalmazzák az „éltető elemeket". A vízoldékony vitaminok hántolatlan gabonaneműekben, friss gyümölcsökben és zöldségfélékben találhatók meg, míg zsíroldékonyakat főként húsok, belsőségek, hal, tejtermékek szolgáltatnak nagyobb mennyiségben.

Tudnunk kell a vitaminokról, hogy igen érzékeny vegyületek, könnyen oxidálódnak, lebomlanak fény, hő és nedvesség hatására. Az élelmiszerek feldolgozása (tisztítás, aprítás, főzés, sütés stb.) még az eredetileg vitamindús élelmiszereket is vitaminmentessé teszi. A legbomlékonyabb a C-vitamin. Érdekes, hogy szobahőmérsékleten tartva a zöldségfélékben 2-3 nap alatt elvész a vitamintartalom döntő hányada, de mindez már egy óra leforgása alatt végbemegy egy összevágott fejes salátában, ha azt híg ecetes lében áztatjuk. A sertéshúsban aránylag nagy mennyiségben lévő B1-vitamin sütésre, párolásra, vagy főzésre javarészt lebomlik.

Ahhoz, hogy biztonsággal bevigyük szervezetünkbe a szükséges mennyiségeket, javasolt azok pótlása. Még az egészséges és megfelelően táplálkozó (sok friss gyümölcsöt, zöldséget fogyasztó) embereknek sem árt, ha – különösen télen, amikor fokozottan érik környezeti ártalmak (szmog, fertőzésveszély), táplálkozási kiegészítő vitaminkészítményeket iktatnak étrendjükbe. Azok számára pedig, akik betegek vagy éppen lábadoznak, nagyobb dózisú, gyógyszer kategóriájú vitamintermékeket ajánlott fogyasztani.

A jóból nem árt meg a sok?

Fontos alapkérdés, hogy nem jár-e kockázattal a mesterséges vitaminbevitel. Erre azt lehet válaszolni, hogy teljességgel biztonságos, ha olyan vitaminkészítményeket fogyasztunk, amelyeket a szakhatóságok engedélyeztek.

A vízoldékony vitaminok kapcsán orvosi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy még a napi szükséges mennyiség 50-100-szorosának bevitele sem okoz mellékhatást. A zsíroldékony vitaminok mintegy tízszeres dózisban túladagolva kiválthatnak bizonyos mellékhatásokat, ezek azonban fogyasztásuk megszüntetésével visszafordíthatók. Fontos tudnivaló, hogy pl. terhesség és növekedő gyermekek esetében a D-vitamin pótlását orvosi előíráshoz kell kötni.

Szabad gyökök és vitaminok

Érdemes külön beszélni a C-vitaminról – tekintettel a téli, influenzajárványos időszakra –, valamint az aszkorbinsavat, béta-karotint, és az E-vitamint magában foglaló ún. antioxidánsokról. Ezen vitamincsoport jelentősége a városi környezetben nagy, különösen a téli fűtési szezonban, ködös időben, és a környezeti szennyeződéssel arányban egyre növekszik.

A vírusokat és baktériumokat felfaló ún. fagocita fehérvérsejtek fertőző mikroorganizmusokat pusztító képessége, amely a szervezet védekezőképességének alapját képezi, a sejtekben lévő C-vitaminkoncentrációtól függ. Kísérletekkel bizonyították, hogy az aszkorbinsav nagy (napi l-2 grammos) dózisokban történő bevitele csökkenti a fogékonyságot némely betegséggel szemben (pl. nátha), és számottevően gátolja a szövődmények kialakulását.

Egyes antioxidáns hatású vitaminok (béta-karotin, E- és C-vitamin) önmaguk oxidációjával képesek közömbösíteni az ún. oxidatív szabad gyököket. Ezek az igen aktív kémiai anyagok az ionizáló sugárzások, vegyszerek, tüzelő- és hajtóanyagok égése, a környezetszennyezés hatására kerülnek az emberi szervezetbe. Rendkívül ártalmasak, blokkolják a sejtek, szövetek fehérjetermészetű enzimrendszereit. Az átörökítést hordozó gének alkotórészeinek, a sejtmagvakban található nukleinsavaknak (RNS, DNS) a károsításával rákkeltő (karcinogén) hatásúak is.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a táplálkozás kismértékű, folyamatos kiegészítése vízoldékony vitaminokkal és E-vitamint tartalmazó készítményekkel biztonságos, és az egészség megőrzése szempontjából ajánlatos. Ezek használatával számos betegséget, kellemetlenséget előzhetünk meg.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kutatás: azok, akik hisznek a horoszkópban, kevésbé intelligensek

Egy, a Lund Egyetem pszichológusai által végzett kutatás arra világított rá, hogy a horoszkópokat böngésző emberek kevésbé intelligensek. A kutatás anyagát a Phys.org összegezte.

A témában zajlott vizsgálatba összesen 264 angolul is beszélő felnőttet vontak be, elsősorban a Facebook segítségével. Az alanyoknak a személyiségjegyükre vonatkozó, asztrológiai jellegű tesztet kellett kitölteniük, majd következett egy hagyományos IQ-teszt - írta a hvg.hu.

Az online felmérés azt mutatta, hogy akik elhiszik a horoszkópban állított dolgokat, az átlagosnál kisebb intelligenciával rendelkeznek, és erősebben jelennek meg náluk a nárcisztikus személyiségjelek. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az asztrológiában hívők sokkal énközpontúbbak, és különleges, vezetői képességekkel rendelkező egyéneknek tartják magukat.

A Phys.org szerint a koronavírus-járvány alatt látványosan növekedett az asztrológiába vetett hit, világszerte pedig emberek millió hiszik azt, hogy ez egy valódi tudományterület.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Varjakat alkalmaz egy svéd cég a csikkek felszedegetésére

Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A vadon élő madarak egy kis ételt kapnak minden egyes csikkért, amelyet felcsippentenek és elhelyeznek egy erre a célra tervezett gépbe a Stockholmhoz közeli Södertäljében - tudatta az MTI.

"A vad madarak önkéntes alapon vesznek részt a munkában" - magyarázta a módszert kitaláló Corvid Cleaning nevű startup alapítója, Christian Günther-Hanssen.

A Tartsuk Tisztán Svédországot alapítvány szerint évente több mint egymilliárd cigarettacsikket dobnak el a svéd utcákon, tereken, ami az összes köztéri szemét 62 százalékát jelenti. Södertälje 20 millió koronát (682 millió forint) költ évente a közterületek takarítására.

Günther-Hanssen becslései alapján madaras módszerükkel a költségek legalább 75 százalékát meg lehet takarítani.

Södertäljében egyelőre kísérleti projektet folytatnak, mielőtt a varjúönkénteseket ráengednék az egész városra.

"Könnyen tanulnak, és jó az esély arra, hogy egymástól is ellesik a munkát. Ugyanakkor kicsi a veszélye, hogy tévedésből lenyelik a csikket" - tette hozzá a cégvezető.

 "Egy csikk felszedésének a költsége 80 őre, mások szerint akár két korona is lehet. Ha varjak csipegetik fel, akkor egyenként 20 őrére csökken a kiadás" - magyarázta Günther-Hanssen.

A város hulladékstratégiájáért felelős Tomas Thernström szerint a kísérletben rejlő lehetőségek a finanszírozáson múlnak.

"Érdekes lenne megnézni, más környezetben is működik-e a módszer. A varjaknak meg tudjuk tanítani, hogy szedjék össze a csikkeket, de az embereknek nem tudjuk megtanítani, hogy ne dobják el őket, ez is érdekes szempont" - mondta.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ezt biztosan nem sejtette a dohányzásról

Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk - derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett.

Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni - tudatta az MTI.

Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a nőknél, akiknek a nagyapja vagy dédapja 13 éves kora előtt kezdett el dohányozni. A fiú unokáknál vagy dédunokáknál viszont nem találtak ilyen kapcsolatot.

A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a bizonyos káros anyagoknak való kitettség olyan változásokhoz vezethet, amelyek generációkon keresztül öröklődhetnek, bár a szerzők elismerték, hogy ennek megerősítéséhez és a folyamat megértéséhez további kutatásokra van szükség.

A Bristoli Egyetem kutatói, a tanulmány szerzői a generációk közötti adatok részletessége és mélysége miatt tudták megtalálni a lehetséges kapcsolatot. A Kilencvenes évek gyermekei kutatás 1991-ben kezdődött. Jean Golding professzor, a 30 évet átfogó projekt alapítója és a legújabb jelentés vezető szerzője elismerően szólt a 14 ezer állapotos nőről, akik annak idején beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe, és megemlékezett gyermekeikről és unokáikról is.

A harmincéves kutatás az eltelt idő alatt több áttörő felfedezést hozott. Húsz éve jöttek rá, hogy azoknak a nőknek, akik a terhesség alatt - akár csak kéthetente egyszer - olajos halat fogyasztanak, a gyermekeik élesebb látásúak lesznek. Egy 2013-as tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség alatti jódhiány káros hatással lehet a gyermekek szellemi fejlődésére. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy a tanulmányban a résztvevők terhességének korai szakaszából származó vizeletminták és részletes feljegyzések álltak rendelkezésre arról, hogy a várandós anyák mit ettek.

A projektnek köszönhető az a felfedezés is, hogy a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam korai jelei már nyolcéves gyermekeknél is kimutathatók. A kutatók kapcsolatot találtak a mogyoróallergia és a mogyoróolajat tartalmazó bőrkrémek között is. A harmincéves projekt azt is lehetővé tette, hogy a résztvevők BCG-oltáshegeinek vizsgálatával megtudják, hogyan gyógyulnak a sebek.

A Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb tanulmányhoz a kutatók a nagyapák és dédapák dohányzási szokásaira vonatkozó adatokat vizsgálták. A nagymamák és dédnagymamák közül olyan kevesen dohányoztak, hogy ezt nem lehetett felhasználni a kutatáshoz.

Golding szerint két fontos eredményt hozott a kutatás: az első, hogy ha a serdülőkor előtt egy fiú ki van téve bizonyos anyagok hatásának (dohányzás), az hatással lehet a következő generációkra. A másik, hogy a gyermekek túlsúlyossága talán nem is annyira a jelenlegi étrendjükkel és a testmozgással függ össze, mint inkább az elődeik életmódjával vagy azzal, hogy az ezzel kapcsolatos tényezők fennmaradtak.

Golding emlékeztetett arra, korábbi állatkísérletek igazolták, hogy a hímek bizonyos vegyi anyagoknak való kitettsége a szaporodás előtt hatással lehet az utódokra. Az azonban mindeddig kétséges volt, hogy ez az embereknél is így van-e. Hozzátette: ha más adatok is megerősítik ezeket az összefüggéseket, akkor ez megalapozhatja a generációkon átívelő kapcsolatok eredetének feltárását.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók.

A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken az MTI-t.

Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük teljesen a keletkezésüket.

A huszadik században az az elgondolás vált elfogadottá, hogy a csillagok hatalmas gázfelhők közepén keletkeznek. A folyamat során az impulzusmomentum megmarad, és a gázfelhő maradványa összelapul egy koronggá. Ez a protoplanetáris korong, amelyben a bolygók keletkeznek.

Kutatók különböző elméleteket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy ebből a maradványanyagból hogyan sűrűsödik össze egy bolygó. A jelenlegi ismeretek szerint a bolygókeletkezésre két eltérő hipotézis létezik: az egyik a gravitációs instabilitás, a másik pedig a bolygómag-akkréció elmélete.

Maga a bolygókeletkezés folyamata annyira bonyolult, hogy ezeknek az összehúzódó gázfelhőknek a viselkedése csak numerikus szimulációk segítségével vizsgálható, azaz csak nagy teljesítményű számítógépek segítségével modellezhető. Az ilyen típusú vizsgálatok alapján a két korábbi elmélet nem teljesen helytálló.

A bolygókeletkezésnél fontos szempont, hogy a protoplanetáris korongok nem léteznek örökké, élettartamuk általában kevesebb mint ötmillió év. Ennyi idő alatt kell tehát létrejönniük a bolygóknak. A Jupiter keletkezéséhez például először közel tíz földtömegnyi szilárd anyagnak, majd közel háromszázszor akkora tömegű gázköpenynek kellett összegyűlnie.

A gravitációs instabilitás ugyanaz a fizikai folyamat, ami a csillagokat létrehozza. Numerikus hidrodinamikai szimulációk vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy egy Jupiter méretű gázcsomó nem tud összesűrűsödni, mert a folyamat közben a gáz annyira felmelegszik, hogy nem engedi tovább sűrűsödni az anyagot. A számítások szerint tehát az elmélet a protoplanetáris korong fizikai tulajdonságai miatt nem, vagy csak a csillagtól nagy távolságban működőképes.

A bolygómag-akkréció hipotézise szerint a protoplanetáris korong kis méretű porszemcséi ütközésük során összetapadnak, majd összeállnak a bolygócsírák, amelyek később bolygókká növekednek. Mint írják, ezzel a feltevéssel kapcsolatban több probléma is ismert. Az egyik legnagyobb az, hogy a folyamat során a szikla méretűre növekedett szilárd testek - az úgynevezett planetezimálok - a korong gázának közegellenállása miatt gyorsan bezuhannak a csillagba, így a korongból hamar eltűnnek a bolygók építőkövei.

A Regály Zsolt által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter méretű óriásbolygók keletkezésére.

Az eddig is ismert volt, hogy a protoplanetáris korongokban kialakulhat anticiklonális örvény, amelyben a gáz a csillag körüli keringéssel ellentétes irányban örvénylik. Az anticiklonális örvények igen hatékonyan tudnak szilárd anyagot begyűjteni, ezért bennük megnő a valószínűsége a porszemcsék találkozásának és összetapadásának. Az ilyen örvény emellett még meg is óvja az ott létrejött planetezimálokat a csillagba történő beeséstől, így az örvényekben ideális feltételek alakulnak ki a bolygókeletkezéshez - olvasható a beszámolóban.

A gáz és a porszemcsék dinamikáját a korong viszkozitása, azaz a benne lévő anyag belső súrlódásának mértéke befolyásolja. Az új elmélet szerint a korong viszkozitása függ attól, hogy mennyi por van a környezetben. Ennek az okát abban kell keresni, hogy a korong viszkozitása egy bonyolult folyamat, a szabad ionok és a csillag mágneses terének kölcsönhatása révén alakul ki. A kutatók hipotézise szerint a protoplanetáris korongok dinamikáját maga a por is befolyásolja, hiszen az megkötheti a korongban lévő szabad ionokat, ami lecsökkentheti a viszkozitás mértékét.

Ha a korongban valahol kismértékű porsűrűsödés jelenik meg, ott lecsökken a szabad ionok száma, és ezért alacsonyabb lesz a viszkozitás. Ahol lecsökken a viszkozitás, ott a gázdinamika miatt megnő a gáz sűrűsége is, ami beszippantja a port, ennek hatására pedig még jobban lecsökken a viszkozitás. Ezen pozitív visszacsatolás következtében kis örvények keletkeznek, amelyek újabb örvényeket keltenek.

A kutatók kétdimenziós numerikus hidrodinamikai szimulációk segítségével vizsgálták az örvények számát, illetve hogy mennyire stabilak; mennyi port gyűjtenek. A vizsgálat szerint az örvénykaszkád hosszú életű örvényeket hoz létre, amelyek hamar potenciális bolygóbölcsőkké válnak, ez pedig egy teljes bolygórendszer keletkezését eredményezheti. A kutatás rávilágított arra, hogy a bolygórendszerek sokkal gyorsabban is keletkezhetnek, mint azt korábban a tudósok gondolták.

A fentiek alapján elmondható, hogy ez az egyedülálló felfedezés magyarázatot adhat a bolygókeletkezés régóta kutatott jelenségére. Ahhoz, hogy a hipotézis teljes bizonyosságot nyerjen, még szükség van az örvénykaszkád részletesebb, háromdimenziós vizsgálatára. A projekt folytatásával a kutatók választ kaphatnak arra is, hogyan keletkezhetett a Naprendszer és az attól lényegesen eltérő szerkezetű, távoli bolygórendszerek - összegezték az eredményeket az ELKH közleményében.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Bill Gates a jelenleginél sokkal súlyosabb világjárványokra figyelmeztet

Bill Gates a koronavírusnál sokkal súlyosabb világjárványok kialakulásának lehetőségére figyelmeztetett, és felszólította a világ kormányait, hogy több milliárd dollárral járuljanak hozzá a következő globális fertőzésre történő felkészüléshez - írta személyes blogján a milliárdos üzletember.

A jótékonysági tevékenységéről is ismert, Microsoft-alapító milliárdos hangsúlyozta, hogy bár a koronavírus omikron- és delta-variánsai a valaha látott leggyorsabban fertőző vírusok közé tartoznak, fel kell készülni egy akár ezeknél is gyorsabban terjedő, halálosabb és súlyosabb megbetegedéseket hozó kórokozóra.

Gates, akinek egyébként nincs egészségügyi végzettsége és semmilyen ilyen jellegű szakképzettsége, a blogján azt hangsúlyozta: az egyetlen mód arra, hogy a világ megszabaduljon a Covid-19-től (az új típusú koronavírus okozta betegségtől), ha sikerül a világon mindenütt kiirtani a vírust. Ennek érdekében tudatta: alapítványa újabb 150 millió dollárt adományoz a járványügyi felkészülést támogató CEPI-nek. A CEPI (Koalíció a Járványügyi Innovatív Felkészülésért) egy Oslóban létrehozott alapítvány, amelyet a Bill és Melinda Gates Alapítvány az indiai kormánnyal közösen hívott életre.

A Financial Times című brit lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a Bill & Melinda Gates Alapítvány és a brit Wellcome Trust korábban már 300 millió dollárt adományozott az innovatív járványügyi felkészülést támogató szervezetnek. A szervezet a Covax-programot is segítette annak érdekében, hogy  oltóanyagot juttassanak az alacsony és közepes jövedelmű országoknak. A CEPI jelenleg 3,5 milliárd dollárt igyekszik összegyűjteni abból a célból, hogy 100 napra csökkentse azt az időt, amely alatt új védőoltást tudnak kifejleszteni egy újabb járvány esetére.

"Amikor arról beszélünk, hogy milliárdokat kell költeni ahhoz, hogy több ezer milliárd dolláros gazdasági károkat kerülhessünk el, és (...) életeket menthessünk meg, akkor ez elég jó életbiztosítási befektetésnek tűnik" - fogalmazott Gates.

Hozzátette, hogy a jövőbeli járványokra való innovatív felkészülés hasznos lehet a jelenlegi olyan globális egészségügyi problémák kezelésekor is, mint például az AIDS betegséget okozó HIV vírus elleni védőoltás, vagy a tuberkulózis (TBC) és a malária elleni hatékonyabb vakcina kifejlesztése.

Bill Gates szerint a koronavírus-világjárvány idején a védőoltás kifejlesztését támogató két legnagyobb donor, a CEPI és az amerikai kormány "bátran" viselkedett, amikor a lehetséges oltásokat létrehozó számos intézménybe fektetettek, de elismerte, hogy ennél többet kell tenni ahhoz, hogy növelni tudják a vakcinamennyiséget a teljes világ beoltásához.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket

Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.

A Földet átható kémiai szennyezés összessége ma már az emberiséget meghatározó globális ökoszisztémák stabilitását fenyegeti - idézte a tudósokat a tanulmányt ismertető The Guardian.

A műanyagok különösen nagy aggodalomra adnak okot a mintegy 350 ezer szintetikus vegyi anyaggal együtt, ideértve a növényvédő szereket, az ipari vegyületeket és az antibiotikumokat is. A műanyagszennyezés ma már az Everest csúcsától az óceánok legmélyebb árkáig megtalálható.

A tanulmány szerzői kiemelték: a vegyi szennyezés átlépte azt a határt, amely után az ember által okozott változások kilökik a Földet az elmúlt tízezer év stabil környezetéből.

A kémiai szennyezés az egész Földet fenyegeti azzal, hogy károsítja az életet biztosító biológiai és fizikai folyamatokat. A növényvédő szerek például számos olyan rovart pusztítanak el, amelyeknek nem szánták a mérget, és amelyek alapvető fontosságúak minden ökoszisztémában, így a tiszta levegő, víz és élelmiszer biztosításában is.

"1950 óta ötvenszeresére nőtt a vegyi anyagok termelése, és az előrejelzések szerint ez 2050-re ismét megháromszorozódik" - mondta el Patricia Villarrubia-Gómez, a Stockholm Resilience Centre (SRC) kutatóintézet doktorjelöltje és kutatási asszisztense, aki a tanulmányon dolgozó csoport tagja volt. Hozzátette: a szennyező vegyi anyagok elterjedésének üteme sokkal gyorsabb annál, hogy biztonságos keretek között lehessen tartani.

Sarah Cornell, az SRC docense és vezető kutatója rámutatott: az emberiség már régóta tudja, hogy a vegyi szennyezés rossz dolog, de eddig nem globális szinten gondolkodtunk erről. A tanulmány azonban rávilágít, hogy a vegyi szennyezés, különösen a műanyagszennyezés hogyan illeszkedik bele abba a folyamatba, ahogy az emberiség megváltoztatja a bolygót.

A kutatók szerint nem egyszerű feladat annak meghatározása, hogy a vegyi szennyezés átlépte-e a globális határt, mivel nincs olyan emberi tevékenység előtti kiindulópont, amihez hasonlítani lehetne. Emellett rengeteg, mintegy 350 ezer vegyi anyagot regisztráltak használatra, és ezeknek csak egy kis részét vizsgálták meg a biztonságosság szempontjából.

A kutatásban tehát a mérések kombinációját használták a helyzet felméréséhez. Vizsgálták a vegyi anyagok előállításának gyorsan növekvő ütemét, és azt is, hogy ezeket az anyagokat sokkal gyorsabban bocsátják ki a környezetbe, mintsem a hatóságok képesek lennének nyomon követni vagy elemezni a következményeket. Az értékelésben figyelembe vették egyes vegyi anyagok ismert káros hatásait is.

A kutatók megjegyezték, hogy az adatok sok területen korlátozottak, de az összegyűlt bizonyítékok arra utalnak, hogy a bolygó vegyi szennyezettsége átlépte a határt.

Bethanie Carney Almroth, a Göteborgi Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja szerint bizonyított, hogy a dolgok a rossz irányba haladnak. "A műanyagok össztömege ma már meghaladja az összes élő emlős tömegét. Ez elég egyértelmű jele annak, hogy átléptünk egy határt" - magyarázta.

Villarrubia-Gómez úgy vélte: "nagyon fontos lenne a körforgásos gazdaságra való áttérés, ami azt jelenti, hogy az anyagokat és a termékeket úgy kell megváltoztatni, hogy azokat újra lehessen használni, és ne pazaroljunk".

A kutatók az Environmental Science & Technology című folyóiratban megjelent tanulmányban figyelmeztettek rá, hogy szigorúbb szabályozásra van szükség, és a jövőben a vegyi anyagok gyártásának és kibocsátásának határozott felső határértékét kell megállapítani, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásához hasonlóan.

A kémiai szennyezés az ötödik olyan globális határ a kilenc közül, amelyet a tudósok szerint már átléptünk a Földön. A továbbiak között szerepel a globális felmelegedés, természetes élőhelyek pusztulása, a fajok számának csökkenése, valamint a túlzott nitrogén- és foszforszennyezés.

(MTI)

Alkalmazhatók-e terhesség alatt is az mRNS-vakcinák?

A koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinák nem okoznak szövődményeket a várandós anyáknál és a születendő csecsemőknél, az oltóanyagok biztonsággal alkalmazhatók terhesség alatt, vagy a közeljövőben gyermeket vállaló nőknél is - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű ügynökség közölte, hogy az mRNS alapú vakcinával oltott több mint 65 ezer, terhessége különböző szakaszában lévő, várandós anya bevonásával végzett vizsgálatok egyike sem találta jelét a terhesség alatt kialakuló szövődmények, vagy a vetélések és a koraszülések kockázata megnövekedésének. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinák egyike sem gyakorol káros hatást a születendő csecsemőkre sem az oltást követően - írta az MTI.

Megjegyezték: a koronavírus elleni oltások ugyanolyan hatékonyan csökkentik a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát a várandósoknál, mint a nem várandósoknál. A védőoltások az állapotos nőknél leggyakrabban előforduló mellékhatásai megegyeznek a teljes beoltottakéival. Ezek közé tartozik az injekció beadásának helyén fellépő fájdalom és duzzanat, a fáradtság, a fejfájás és a bőrpír megjelenése, az esetleges izomfájdalom és a hidegrázás. A hatások általában enyhék vagy mérsékeltek, és az oltást követő néhány napon belül javulnak.

A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a terhesség alatt beadott, mRNS alapú vakcinák előnyei felülmúlják a várandós anyák és a még meg nem született csecsemők esetleges fertőzési kockázatait. A várandós, vagy a közeljövőben gyermeket vállaló nőket ezért az uniós ügynökség arra ösztönzi, hogy a nemzeti ajánlásoknak megfelelően vegyék fel a védőoltást.

Az mRNS-vakcinák közé a Pfizer/BioNTech vállalatok Comirnaty nevű, valamint a Moderna vállalat Spikevax nevű oltóanyaga tartozik. Az egyéb engedélyezett, koronavírus elleni oltóanyagok vizsgálata folyamatban van, eredményéről az EMA beszámol, amint azok elérhetővé válnak - közölték.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egészségügyi tanácsok, amiket ne fogadjunk meg

A Házipatika számos tévhitet cáfol meg összeállításában, melyek közül több igen nagy népszerűségnek örvend.

Diétás tévhitek

Ha például fogyni szeretnénk, és valaki azt javasolja, hogy próbálkozzunk megvonásos diétával (azaz egyes ételcsoportokat kompletten vonjunk ki az étrendünkből), arra ne hallgassunk. Ez a módszer ugyanis nem arra való, hogy a testsúlyunkon változtassunk vele, hanem arra, hogy kiderítsük, van-e valamilyen ételérzékenységünk, vagy intoleranciánk. Szintén nem érdemes azon rágódnunk, hogy ha lefekvés előtt eszünk, akkor hízni fogunk, mivel erre nincsen meggyőző tudományos bizonyíték. Ha nagyon éhesek vagyunk, ilyenkor is együnk nyugodtan (ne együk tele magunkat, mert az az alvásunk rovására mehet), mivel a tények azt mutatják, hogy amíg ugyanannyi, vagy több energiát használunk fel, mint amennyit beviszünk, nem fogunk hízni.

Több kárt okozhat, mint hasznot

Az sem igaz, hogy a sebet sós vízzel kell kimosni, illetve abba áztatni, hogy fertőtlenítse. A tengervíz például korántsem steril, tele van baktériumokkal, és akár komoly fertőzést is kaphatunk tőle. Szintén tévhit, hogy megfázás esetén almaecetes vizet kell kortyolgatni, mert az a test pH-szintjén megváltoztatva segít elpusztítani a kórokozókat. A test felszínén lévő baktériumok elpusztításában valóban segíthet az almaecet, de a testen belül élőkkel kapcsolatban nincs ilyen bizonyított hatása, ráadásul a megfázást vírus okozza, nem pedig baktérium.

Ne próbálkozzunk kávés beöntéssel se

Nincs tudományos bizonyíték arra sem, hogy a mézfogyasztás segítene enyhíteni a pollenallergia tüneteit, mint ahogyan arra a gyakran hallott állításra sem, hogy a napégést hatékonyan lehet kezelni kókuszolajjal. Szintén mítosz az, hogy kávés beöntéssel méregteleníthetjük a testünket, inkább ne próbálkozzunk ilyesmivel - a testünk önállóan is képes ellátni a méregtelenítő funkciókat.

Fontos tudni, hogy az sem igaz, hogy ha nem megyünk ki az utcára, akkor nem kell fényvédőt használnunk. Ha például az ablak mellett ülünk a munkahelyünkön, vagy sokat ülünk autóban, akkor ugyanúgy ügyelnünk kell a fényvédelemre, mivel ilyenkor, ha kisebb mértékben is, de ugyanúgy ki vagyunk téve a káros UV-sugaraknak.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Durva dolog derült ki a szárítógépekről

A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente - írta az MTI.

Kenneth Leung, a tengeri szennyezéssel foglalkozó State Key Laboratórium (State Key Laboratory of Marine Pollution - SKLMP) és a Hongkongi Egyetem kémia tanszékének igazgatója szerint eredményeik döntő jelentőségűek a mikroszál-kibocsátás kezelése szempontjából. Ezekről a szennyezőanyagokról ismert, hogy károsak az emberi egészségre és a környezetre is.

"Ha már ismerjük a forrást, egyszerű módszerekkel felléphetünk a szennyezés ellen" - mondta Leung, az Environmental Science & Technology Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A mikroszálak a mikroműanyagok 5 milliméternél rövidebb darabjai közé tartoznak. A mosás és szárítás során keletkező súrlódás hatására bocsátják ki magukból az anyagok ezeket a szálakat. Kis méretük miatt átjutnak a szárítógép szűrőjén és kikerülnek a környezetbe, ahol megjelennek a vízben, a táplálékban, de már a méhlepényben is - írja a The Guardian.

A világ civilizációtól távol eső régióiban, az Antarktiszon és magasan a Föld troposzférájában is megtalálhatók ezek a műanyagrészecskék.

Vizsgálataikban a kutatók poliészter és pamut ruhadarabokat szárítottak gépben 15-15 perces ciklusokban, és megmérték, mennyi mikroszál jutott át a szűrőn. Becsléseik szerint szárítógépenként évente 90-120 millió mikroszál termelődik és kerül ki a levegőbe.

A természetes anyagok, így a pamut is bocsát ki mikroszálakat, ezeket azonban az állatok meg tudják emészteni és viszonylag hamar lebomlanak a környezetben - fejtette ki Leung.

A tudósok 3D-s nyomtatóval olyan egyszerű szűrőket terveztek, melyek megakadályozzák, hogy a szárítógépek szellőzőrendszerén keresztül a mikroműanyag szétszóródjon.

Az azonban még nem tisztázott, mi történik a mikroműanyaggal a szűrők tisztításakor. "Ha az emberek a kukába dobják őket, a mikroszálak egy része visszakerül a levegőbe. A részecskéket egy zsákba kellene gyűjteni" - véli Leung.

Bár lehetséges ezeknek a szűrőknek a beszerelése, a szakértő szerint a mikroszálak egészen addig mindenütt jelen lesznek, amíg a ruhaipar el nem kezd használni sokkal környezetbarátabb anyagokat.

Az emberek és az állatok minden nap mikroszálakat lélegeznek be és nyelnek le. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, milyen következményei vannak ezeknek a műanyagoknak a vadvilágra és az emberekre. Ismert, hogy az apró szálak bélgyulladást és egyéb bélrendszeri problémákat idézhetnek elő.Az elmúlt évben tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálták, milyen károkat okoz a mikroműanyag az emberi sejtekben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy fiatal csillagrendszerbe hatoló idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével.

A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban - közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel.

A kutatásban az ELKH CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt.

A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető.

Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak, hogy a rendszerben található csillagkörüli por-és gázkorongot külső behatás érte.

A felvételeken látható elnyúlt anyaghidak szerkezete azt sugallja, hogy egy, a Z CMa csillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest zavarhatta meg a korong egyébként homogén szerkezetét.

A nyúlványok formája és iránya hozzásegítette a kutatókat ahhoz, hogy beazonosítsák a "behatolót". Numerikus modellezéssel megmutatták, hogy a képeken újonnan felfedezett halvány pontforrás és a Z CMa korongjának gravitációs kölcsönhatása megmagyarázza a megfigyelt anyaghidakat.

"Egy idegen égitest elrepülése a csillag közelében izgalmas kérdéseket vet fel a fiatal csillagok fejlődése és a korongjukban születő bolygók sorsára vonatkozóan. Az elméletek alapján már korábban megjósolták a jelenséget, a Z CMa azon nagyon ritka esetek egyike, amikor ezt sikerült is megfigyelni" - emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy a Z CMa kettőscsillag-rendszer egyik izgalmas jellegzetessége, hogy mindkét csillaga időről-időre váratlan nagymértékű kifényesedést mutat.

"Az, hogy egy fiatal csillagrendszerhez egy külső égitest nagyon közel halad el, magyarázhatja a kifényesedéseket. A gravitációs kölcsönhatás következtében ugyanis a korong anyagának egy része rövid idő alatt a csillagembrióra hullik, akár százszorosára növelve annak fényességét és befolyásolva a keletkező bolygócsírák fejlődését" - magyarázza Kóspál Ágnes, a publikáció egyik társszerzője.

"A Tejútrendszerben levő fiatal csillagrendszerek keletkezésének és fejlődésének megismerése megnyitja az utat a saját naprendszerünk őstörténetének jobb megértése felé. A Z CMa-hoz hasonló vizsgálatok segíthetnek feltárni a korai naprendszer történetét, amelynek közvetlen emlékei már rég eltűntek" - mutat rá Ruobing Dong, a kanadai University of Victoria csillagásza, a közlemény vezető kutatója.

A 8,2 méter átmérőjű Subaru optikai teleszkóp Hawaii-ban található, a Jansky Very Large Array rádiótávcső-hálózat az USA-ban, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) pedig Chilében működik.

A CSFK egyik kiemelt kutatási területe a csillagok és bolygóik keletkezésének vizsgálata. A közlemény szerint a Z CMa tanulmányozásával a magyar kutatók jelentősen hozzájárultak mind az ALMA antennarendszer méréseinek előkészítéséhez, mind pedig a csillagrendszer távolságának meghatározásához.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos felfedezésről számoltak be kínai kutatók az ujjlenyomat formájával kapcsolatosan

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.

Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során.

Ez a pleiotrópia klasszikus példája, amikor több fenotípus van egymással kapcsolatban, és ugyanaz a gén határozza meg őket - fejtette ki Szecsia Vang, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Sanghaji Táplálkozási és Egészségügyi Intézet genetikusa, a tanulmány egyik szerzője.

Bár minden ujjlenyomat egyedi, alapvetően három fő típusba sorolhatók: íves, hurkos és örvényes típusba. Ezek a barázdák és bordák a terhesség harmadik hónapja után kezdenek kialakulni a magzat kéz- és lábujjain. A tudósok úgy sejtették, hogy az ujjlenyomatok azért alakulhattak ki, hogy segítsenek a tárgyak megragadásában és textúrájuk érzékelésében. De arra egyelőre nincs magyarázat, hogy pontosan miként alakultak ki ezek a mintázatok.

Vang és kollégái több mint 23 ezer, különböző etnikai csoportba tartó személy DNS-ét elemezték és a genomban legalább 43 olyan régiót találtak, amely kapcsolatban áll az ujjlenyomat mintázatával. Az egyik legnagyobb hatással lévő régiónak az EVI1 nevű gén kifejeződését szabályozó terület bizonyult, mely az embrionális végtagfejlődésben játszott szerepéről ismert.

A gén és a bőr mintázata közötti kapcsolatot a tudósok egerek segítségével ellenőrizték.

Az emberi DNS-adatok elemzéséből kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata genetikailag összefügg az ujjak hosszával. Például azok, akiknek örvényformájú az ujjlenyomata a kisujjain, hosszabb kisujjakkal rendelkeznek, mint azok, akiknek nem örvényformájú a kisujjának ujjlenyomata.

A sanghaji Fudan Egyetem munkatársa, Csinhszi Li genetikus elmondta, pontosan nem tudni, hogyan formálják a gének az ujjlenyomatok alakját, de vélhetően az embrionális szövetre ható, a növekedésből származó erő befolyásolja. Ahogy a magzat keze növekszik, tenyere és ujjai megnyúlnak. Ez az erő változtathat például egy örvényt hurokká.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: