Ezt biztosan nem sejtette a dohányzásról

Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk - derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett.

Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni - tudatta az MTI.

Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a nőknél, akiknek a nagyapja vagy dédapja 13 éves kora előtt kezdett el dohányozni. A fiú unokáknál vagy dédunokáknál viszont nem találtak ilyen kapcsolatot.

A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a bizonyos káros anyagoknak való kitettség olyan változásokhoz vezethet, amelyek generációkon keresztül öröklődhetnek, bár a szerzők elismerték, hogy ennek megerősítéséhez és a folyamat megértéséhez további kutatásokra van szükség.

A Bristoli Egyetem kutatói, a tanulmány szerzői a generációk közötti adatok részletessége és mélysége miatt tudták megtalálni a lehetséges kapcsolatot. A Kilencvenes évek gyermekei kutatás 1991-ben kezdődött. Jean Golding professzor, a 30 évet átfogó projekt alapítója és a legújabb jelentés vezető szerzője elismerően szólt a 14 ezer állapotos nőről, akik annak idején beleegyeztek a vizsgálatban való részvételbe, és megemlékezett gyermekeikről és unokáikról is.

A harmincéves kutatás az eltelt idő alatt több áttörő felfedezést hozott. Húsz éve jöttek rá, hogy azoknak a nőknek, akik a terhesség alatt - akár csak kéthetente egyszer - olajos halat fogyasztanak, a gyermekeik élesebb látásúak lesznek. Egy 2013-as tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség alatti jódhiány káros hatással lehet a gyermekek szellemi fejlődésére. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy a tanulmányban a résztvevők terhességének korai szakaszából származó vizeletminták és részletes feljegyzések álltak rendelkezésre arról, hogy a várandós anyák mit ettek.

A projektnek köszönhető az a felfedezés is, hogy a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam korai jelei már nyolcéves gyermekeknél is kimutathatók. A kutatók kapcsolatot találtak a mogyoróallergia és a mogyoróolajat tartalmazó bőrkrémek között is. A harmincéves projekt azt is lehetővé tette, hogy a résztvevők BCG-oltáshegeinek vizsgálatával megtudják, hogyan gyógyulnak a sebek.

A Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb tanulmányhoz a kutatók a nagyapák és dédapák dohányzási szokásaira vonatkozó adatokat vizsgálták. A nagymamák és dédnagymamák közül olyan kevesen dohányoztak, hogy ezt nem lehetett felhasználni a kutatáshoz.

Golding szerint két fontos eredményt hozott a kutatás: az első, hogy ha a serdülőkor előtt egy fiú ki van téve bizonyos anyagok hatásának (dohányzás), az hatással lehet a következő generációkra. A másik, hogy a gyermekek túlsúlyossága talán nem is annyira a jelenlegi étrendjükkel és a testmozgással függ össze, mint inkább az elődeik életmódjával vagy azzal, hogy az ezzel kapcsolatos tényezők fennmaradtak.

Golding emlékeztetett arra, korábbi állatkísérletek igazolták, hogy a hímek bizonyos vegyi anyagoknak való kitettsége a szaporodás előtt hatással lehet az utódokra. Az azonban mindeddig kétséges volt, hogy ez az embereknél is így van-e. Hozzátette: ha más adatok is megerősítik ezeket az összefüggéseket, akkor ez megalapozhatja a generációkon átívelő kapcsolatok eredetének feltárását.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók.

A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken az MTI-t.

Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük teljesen a keletkezésüket.

A huszadik században az az elgondolás vált elfogadottá, hogy a csillagok hatalmas gázfelhők közepén keletkeznek. A folyamat során az impulzusmomentum megmarad, és a gázfelhő maradványa összelapul egy koronggá. Ez a protoplanetáris korong, amelyben a bolygók keletkeznek.

Kutatók különböző elméleteket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy ebből a maradványanyagból hogyan sűrűsödik össze egy bolygó. A jelenlegi ismeretek szerint a bolygókeletkezésre két eltérő hipotézis létezik: az egyik a gravitációs instabilitás, a másik pedig a bolygómag-akkréció elmélete.

Maga a bolygókeletkezés folyamata annyira bonyolult, hogy ezeknek az összehúzódó gázfelhőknek a viselkedése csak numerikus szimulációk segítségével vizsgálható, azaz csak nagy teljesítményű számítógépek segítségével modellezhető. Az ilyen típusú vizsgálatok alapján a két korábbi elmélet nem teljesen helytálló.

A bolygókeletkezésnél fontos szempont, hogy a protoplanetáris korongok nem léteznek örökké, élettartamuk általában kevesebb mint ötmillió év. Ennyi idő alatt kell tehát létrejönniük a bolygóknak. A Jupiter keletkezéséhez például először közel tíz földtömegnyi szilárd anyagnak, majd közel háromszázszor akkora tömegű gázköpenynek kellett összegyűlnie.

A gravitációs instabilitás ugyanaz a fizikai folyamat, ami a csillagokat létrehozza. Numerikus hidrodinamikai szimulációk vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy egy Jupiter méretű gázcsomó nem tud összesűrűsödni, mert a folyamat közben a gáz annyira felmelegszik, hogy nem engedi tovább sűrűsödni az anyagot. A számítások szerint tehát az elmélet a protoplanetáris korong fizikai tulajdonságai miatt nem, vagy csak a csillagtól nagy távolságban működőképes.

A bolygómag-akkréció hipotézise szerint a protoplanetáris korong kis méretű porszemcséi ütközésük során összetapadnak, majd összeállnak a bolygócsírák, amelyek később bolygókká növekednek. Mint írják, ezzel a feltevéssel kapcsolatban több probléma is ismert. Az egyik legnagyobb az, hogy a folyamat során a szikla méretűre növekedett szilárd testek - az úgynevezett planetezimálok - a korong gázának közegellenállása miatt gyorsan bezuhannak a csillagba, így a korongból hamar eltűnnek a bolygók építőkövei.

A Regály Zsolt által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre a protoplanetáris korongban, ezzel lehetséges magyarázatot adva a Föld-szerű vagy a Jupiter méretű óriásbolygók keletkezésére.

Az eddig is ismert volt, hogy a protoplanetáris korongokban kialakulhat anticiklonális örvény, amelyben a gáz a csillag körüli keringéssel ellentétes irányban örvénylik. Az anticiklonális örvények igen hatékonyan tudnak szilárd anyagot begyűjteni, ezért bennük megnő a valószínűsége a porszemcsék találkozásának és összetapadásának. Az ilyen örvény emellett még meg is óvja az ott létrejött planetezimálokat a csillagba történő beeséstől, így az örvényekben ideális feltételek alakulnak ki a bolygókeletkezéshez - olvasható a beszámolóban.

A gáz és a porszemcsék dinamikáját a korong viszkozitása, azaz a benne lévő anyag belső súrlódásának mértéke befolyásolja. Az új elmélet szerint a korong viszkozitása függ attól, hogy mennyi por van a környezetben. Ennek az okát abban kell keresni, hogy a korong viszkozitása egy bonyolult folyamat, a szabad ionok és a csillag mágneses terének kölcsönhatása révén alakul ki. A kutatók hipotézise szerint a protoplanetáris korongok dinamikáját maga a por is befolyásolja, hiszen az megkötheti a korongban lévő szabad ionokat, ami lecsökkentheti a viszkozitás mértékét.

Ha a korongban valahol kismértékű porsűrűsödés jelenik meg, ott lecsökken a szabad ionok száma, és ezért alacsonyabb lesz a viszkozitás. Ahol lecsökken a viszkozitás, ott a gázdinamika miatt megnő a gáz sűrűsége is, ami beszippantja a port, ennek hatására pedig még jobban lecsökken a viszkozitás. Ezen pozitív visszacsatolás következtében kis örvények keletkeznek, amelyek újabb örvényeket keltenek.

A kutatók kétdimenziós numerikus hidrodinamikai szimulációk segítségével vizsgálták az örvények számát, illetve hogy mennyire stabilak; mennyi port gyűjtenek. A vizsgálat szerint az örvénykaszkád hosszú életű örvényeket hoz létre, amelyek hamar potenciális bolygóbölcsőkké válnak, ez pedig egy teljes bolygórendszer keletkezését eredményezheti. A kutatás rávilágított arra, hogy a bolygórendszerek sokkal gyorsabban is keletkezhetnek, mint azt korábban a tudósok gondolták.

A fentiek alapján elmondható, hogy ez az egyedülálló felfedezés magyarázatot adhat a bolygókeletkezés régóta kutatott jelenségére. Ahhoz, hogy a hipotézis teljes bizonyosságot nyerjen, még szükség van az örvénykaszkád részletesebb, háromdimenziós vizsgálatára. A projekt folytatásával a kutatók választ kaphatnak arra is, hogyan keletkezhetett a Naprendszer és az attól lényegesen eltérő szerkezetű, távoli bolygórendszerek - összegezték az eredményeket az ELKH közleményében.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Bill Gates a jelenleginél sokkal súlyosabb világjárványokra figyelmeztet

Bill Gates a koronavírusnál sokkal súlyosabb világjárványok kialakulásának lehetőségére figyelmeztetett, és felszólította a világ kormányait, hogy több milliárd dollárral járuljanak hozzá a következő globális fertőzésre történő felkészüléshez - írta személyes blogján a milliárdos üzletember.

A jótékonysági tevékenységéről is ismert, Microsoft-alapító milliárdos hangsúlyozta, hogy bár a koronavírus omikron- és delta-variánsai a valaha látott leggyorsabban fertőző vírusok közé tartoznak, fel kell készülni egy akár ezeknél is gyorsabban terjedő, halálosabb és súlyosabb megbetegedéseket hozó kórokozóra.

Gates, akinek egyébként nincs egészségügyi végzettsége és semmilyen ilyen jellegű szakképzettsége, a blogján azt hangsúlyozta: az egyetlen mód arra, hogy a világ megszabaduljon a Covid-19-től (az új típusú koronavírus okozta betegségtől), ha sikerül a világon mindenütt kiirtani a vírust. Ennek érdekében tudatta: alapítványa újabb 150 millió dollárt adományoz a járványügyi felkészülést támogató CEPI-nek. A CEPI (Koalíció a Járványügyi Innovatív Felkészülésért) egy Oslóban létrehozott alapítvány, amelyet a Bill és Melinda Gates Alapítvány az indiai kormánnyal közösen hívott életre.

A Financial Times című brit lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a Bill & Melinda Gates Alapítvány és a brit Wellcome Trust korábban már 300 millió dollárt adományozott az innovatív járványügyi felkészülést támogató szervezetnek. A szervezet a Covax-programot is segítette annak érdekében, hogy  oltóanyagot juttassanak az alacsony és közepes jövedelmű országoknak. A CEPI jelenleg 3,5 milliárd dollárt igyekszik összegyűjteni abból a célból, hogy 100 napra csökkentse azt az időt, amely alatt új védőoltást tudnak kifejleszteni egy újabb járvány esetére.

"Amikor arról beszélünk, hogy milliárdokat kell költeni ahhoz, hogy több ezer milliárd dolláros gazdasági károkat kerülhessünk el, és (...) életeket menthessünk meg, akkor ez elég jó életbiztosítási befektetésnek tűnik" - fogalmazott Gates.

Hozzátette, hogy a jövőbeli járványokra való innovatív felkészülés hasznos lehet a jelenlegi olyan globális egészségügyi problémák kezelésekor is, mint például az AIDS betegséget okozó HIV vírus elleni védőoltás, vagy a tuberkulózis (TBC) és a malária elleni hatékonyabb vakcina kifejlesztése.

Bill Gates szerint a koronavírus-világjárvány idején a védőoltás kifejlesztését támogató két legnagyobb donor, a CEPI és az amerikai kormány "bátran" viselkedett, amikor a lehetséges oltásokat létrehozó számos intézménybe fektetettek, de elismerte, hogy ennél többet kell tenni ahhoz, hogy növelni tudják a vakcinamennyiséget a teljes világ beoltásához.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

A vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket

Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.

A Földet átható kémiai szennyezés összessége ma már az emberiséget meghatározó globális ökoszisztémák stabilitását fenyegeti - idézte a tudósokat a tanulmányt ismertető The Guardian.

A műanyagok különösen nagy aggodalomra adnak okot a mintegy 350 ezer szintetikus vegyi anyaggal együtt, ideértve a növényvédő szereket, az ipari vegyületeket és az antibiotikumokat is. A műanyagszennyezés ma már az Everest csúcsától az óceánok legmélyebb árkáig megtalálható.

A tanulmány szerzői kiemelték: a vegyi szennyezés átlépte azt a határt, amely után az ember által okozott változások kilökik a Földet az elmúlt tízezer év stabil környezetéből.

A kémiai szennyezés az egész Földet fenyegeti azzal, hogy károsítja az életet biztosító biológiai és fizikai folyamatokat. A növényvédő szerek például számos olyan rovart pusztítanak el, amelyeknek nem szánták a mérget, és amelyek alapvető fontosságúak minden ökoszisztémában, így a tiszta levegő, víz és élelmiszer biztosításában is.

"1950 óta ötvenszeresére nőtt a vegyi anyagok termelése, és az előrejelzések szerint ez 2050-re ismét megháromszorozódik" - mondta el Patricia Villarrubia-Gómez, a Stockholm Resilience Centre (SRC) kutatóintézet doktorjelöltje és kutatási asszisztense, aki a tanulmányon dolgozó csoport tagja volt. Hozzátette: a szennyező vegyi anyagok elterjedésének üteme sokkal gyorsabb annál, hogy biztonságos keretek között lehessen tartani.

Sarah Cornell, az SRC docense és vezető kutatója rámutatott: az emberiség már régóta tudja, hogy a vegyi szennyezés rossz dolog, de eddig nem globális szinten gondolkodtunk erről. A tanulmány azonban rávilágít, hogy a vegyi szennyezés, különösen a műanyagszennyezés hogyan illeszkedik bele abba a folyamatba, ahogy az emberiség megváltoztatja a bolygót.

A kutatók szerint nem egyszerű feladat annak meghatározása, hogy a vegyi szennyezés átlépte-e a globális határt, mivel nincs olyan emberi tevékenység előtti kiindulópont, amihez hasonlítani lehetne. Emellett rengeteg, mintegy 350 ezer vegyi anyagot regisztráltak használatra, és ezeknek csak egy kis részét vizsgálták meg a biztonságosság szempontjából.

A kutatásban tehát a mérések kombinációját használták a helyzet felméréséhez. Vizsgálták a vegyi anyagok előállításának gyorsan növekvő ütemét, és azt is, hogy ezeket az anyagokat sokkal gyorsabban bocsátják ki a környezetbe, mintsem a hatóságok képesek lennének nyomon követni vagy elemezni a következményeket. Az értékelésben figyelembe vették egyes vegyi anyagok ismert káros hatásait is.

A kutatók megjegyezték, hogy az adatok sok területen korlátozottak, de az összegyűlt bizonyítékok arra utalnak, hogy a bolygó vegyi szennyezettsége átlépte a határt.

Bethanie Carney Almroth, a Göteborgi Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja szerint bizonyított, hogy a dolgok a rossz irányba haladnak. "A műanyagok össztömege ma már meghaladja az összes élő emlős tömegét. Ez elég egyértelmű jele annak, hogy átléptünk egy határt" - magyarázta.

Villarrubia-Gómez úgy vélte: "nagyon fontos lenne a körforgásos gazdaságra való áttérés, ami azt jelenti, hogy az anyagokat és a termékeket úgy kell megváltoztatni, hogy azokat újra lehessen használni, és ne pazaroljunk".

A kutatók az Environmental Science & Technology című folyóiratban megjelent tanulmányban figyelmeztettek rá, hogy szigorúbb szabályozásra van szükség, és a jövőben a vegyi anyagok gyártásának és kibocsátásának határozott felső határértékét kell megállapítani, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásához hasonlóan.

A kémiai szennyezés az ötödik olyan globális határ a kilenc közül, amelyet a tudósok szerint már átléptünk a Földön. A továbbiak között szerepel a globális felmelegedés, természetes élőhelyek pusztulása, a fajok számának csökkenése, valamint a túlzott nitrogén- és foszforszennyezés.

(MTI)

Read More

Alkalmazhatók-e terhesség alatt is az mRNS-vakcinák?

A koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinák nem okoznak szövődményeket a várandós anyáknál és a születendő csecsemőknél, az oltóanyagok biztonsággal alkalmazhatók terhesség alatt, vagy a közeljövőben gyermeket vállaló nőknél is - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű ügynökség közölte, hogy az mRNS alapú vakcinával oltott több mint 65 ezer, terhessége különböző szakaszában lévő, várandós anya bevonásával végzett vizsgálatok egyike sem találta jelét a terhesség alatt kialakuló szövődmények, vagy a vetélések és a koraszülések kockázata megnövekedésének. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinák egyike sem gyakorol káros hatást a születendő csecsemőkre sem az oltást követően - írta az MTI.

Megjegyezték: a koronavírus elleni oltások ugyanolyan hatékonyan csökkentik a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát a várandósoknál, mint a nem várandósoknál. A védőoltások az állapotos nőknél leggyakrabban előforduló mellékhatásai megegyeznek a teljes beoltottakéival. Ezek közé tartozik az injekció beadásának helyén fellépő fájdalom és duzzanat, a fáradtság, a fejfájás és a bőrpír megjelenése, az esetleges izomfájdalom és a hidegrázás. A hatások általában enyhék vagy mérsékeltek, és az oltást követő néhány napon belül javulnak.

A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a terhesség alatt beadott, mRNS alapú vakcinák előnyei felülmúlják a várandós anyák és a még meg nem született csecsemők esetleges fertőzési kockázatait. A várandós, vagy a közeljövőben gyermeket vállaló nőket ezért az uniós ügynökség arra ösztönzi, hogy a nemzeti ajánlásoknak megfelelően vegyék fel a védőoltást.

Az mRNS-vakcinák közé a Pfizer/BioNTech vállalatok Comirnaty nevű, valamint a Moderna vállalat Spikevax nevű oltóanyaga tartozik. Az egyéb engedélyezett, koronavírus elleni oltóanyagok vizsgálata folyamatban van, eredményéről az EMA beszámol, amint azok elérhetővé válnak - közölték.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Egészségügyi tanácsok, amiket ne fogadjunk meg

A Házipatika számos tévhitet cáfol meg összeállításában, melyek közül több igen nagy népszerűségnek örvend.

Diétás tévhitek

Ha például fogyni szeretnénk, és valaki azt javasolja, hogy próbálkozzunk megvonásos diétával (azaz egyes ételcsoportokat kompletten vonjunk ki az étrendünkből), arra ne hallgassunk. Ez a módszer ugyanis nem arra való, hogy a testsúlyunkon változtassunk vele, hanem arra, hogy kiderítsük, van-e valamilyen ételérzékenységünk, vagy intoleranciánk. Szintén nem érdemes azon rágódnunk, hogy ha lefekvés előtt eszünk, akkor hízni fogunk, mivel erre nincsen meggyőző tudományos bizonyíték. Ha nagyon éhesek vagyunk, ilyenkor is együnk nyugodtan (ne együk tele magunkat, mert az az alvásunk rovására mehet), mivel a tények azt mutatják, hogy amíg ugyanannyi, vagy több energiát használunk fel, mint amennyit beviszünk, nem fogunk hízni.

Több kárt okozhat, mint hasznot

Az sem igaz, hogy a sebet sós vízzel kell kimosni, illetve abba áztatni, hogy fertőtlenítse. A tengervíz például korántsem steril, tele van baktériumokkal, és akár komoly fertőzést is kaphatunk tőle. Szintén tévhit, hogy megfázás esetén almaecetes vizet kell kortyolgatni, mert az a test pH-szintjén megváltoztatva segít elpusztítani a kórokozókat. A test felszínén lévő baktériumok elpusztításában valóban segíthet az almaecet, de a testen belül élőkkel kapcsolatban nincs ilyen bizonyított hatása, ráadásul a megfázást vírus okozza, nem pedig baktérium.

Ne próbálkozzunk kávés beöntéssel se

Nincs tudományos bizonyíték arra sem, hogy a mézfogyasztás segítene enyhíteni a pollenallergia tüneteit, mint ahogyan arra a gyakran hallott állításra sem, hogy a napégést hatékonyan lehet kezelni kókuszolajjal. Szintén mítosz az, hogy kávés beöntéssel méregteleníthetjük a testünket, inkább ne próbálkozzunk ilyesmivel - a testünk önállóan is képes ellátni a méregtelenítő funkciókat.

Fontos tudni, hogy az sem igaz, hogy ha nem megyünk ki az utcára, akkor nem kell fényvédőt használnunk. Ha például az ablak mellett ülünk a munkahelyünkön, vagy sokat ülünk autóban, akkor ugyanúgy ügyelnünk kell a fényvédelemre, mivel ilyenkor, ha kisebb mértékben is, de ugyanúgy ki vagyunk téve a káros UV-sugaraknak.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Durva dolog derült ki a szárítógépekről

A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente - írta az MTI.

Kenneth Leung, a tengeri szennyezéssel foglalkozó State Key Laboratórium (State Key Laboratory of Marine Pollution - SKLMP) és a Hongkongi Egyetem kémia tanszékének igazgatója szerint eredményeik döntő jelentőségűek a mikroszál-kibocsátás kezelése szempontjából. Ezekről a szennyezőanyagokról ismert, hogy károsak az emberi egészségre és a környezetre is.

"Ha már ismerjük a forrást, egyszerű módszerekkel felléphetünk a szennyezés ellen" - mondta Leung, az Environmental Science & Technology Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A mikroszálak a mikroműanyagok 5 milliméternél rövidebb darabjai közé tartoznak. A mosás és szárítás során keletkező súrlódás hatására bocsátják ki magukból az anyagok ezeket a szálakat. Kis méretük miatt átjutnak a szárítógép szűrőjén és kikerülnek a környezetbe, ahol megjelennek a vízben, a táplálékban, de már a méhlepényben is - írja a The Guardian.

A világ civilizációtól távol eső régióiban, az Antarktiszon és magasan a Föld troposzférájában is megtalálhatók ezek a műanyagrészecskék.

Vizsgálataikban a kutatók poliészter és pamut ruhadarabokat szárítottak gépben 15-15 perces ciklusokban, és megmérték, mennyi mikroszál jutott át a szűrőn. Becsléseik szerint szárítógépenként évente 90-120 millió mikroszál termelődik és kerül ki a levegőbe.

A természetes anyagok, így a pamut is bocsát ki mikroszálakat, ezeket azonban az állatok meg tudják emészteni és viszonylag hamar lebomlanak a környezetben - fejtette ki Leung.

A tudósok 3D-s nyomtatóval olyan egyszerű szűrőket terveztek, melyek megakadályozzák, hogy a szárítógépek szellőzőrendszerén keresztül a mikroműanyag szétszóródjon.

Az azonban még nem tisztázott, mi történik a mikroműanyaggal a szűrők tisztításakor. "Ha az emberek a kukába dobják őket, a mikroszálak egy része visszakerül a levegőbe. A részecskéket egy zsákba kellene gyűjteni" - véli Leung.

Bár lehetséges ezeknek a szűrőknek a beszerelése, a szakértő szerint a mikroszálak egészen addig mindenütt jelen lesznek, amíg a ruhaipar el nem kezd használni sokkal környezetbarátabb anyagokat.

Az emberek és az állatok minden nap mikroszálakat lélegeznek be és nyelnek le. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, milyen következményei vannak ezeknek a műanyagoknak a vadvilágra és az emberekre. Ismert, hogy az apró szálak bélgyulladást és egyéb bélrendszeri problémákat idézhetnek elő.Az elmúlt évben tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálták, milyen károkat okoz a mikroműanyag az emberi sejtekben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Egy fiatal csillagrendszerbe hatoló idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével.

A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban - közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel.

A kutatásban az ELKH CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt.

A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető.

Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak, hogy a rendszerben található csillagkörüli por-és gázkorongot külső behatás érte.

A felvételeken látható elnyúlt anyaghidak szerkezete azt sugallja, hogy egy, a Z CMa csillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest zavarhatta meg a korong egyébként homogén szerkezetét.

A nyúlványok formája és iránya hozzásegítette a kutatókat ahhoz, hogy beazonosítsák a "behatolót". Numerikus modellezéssel megmutatták, hogy a képeken újonnan felfedezett halvány pontforrás és a Z CMa korongjának gravitációs kölcsönhatása megmagyarázza a megfigyelt anyaghidakat.

"Egy idegen égitest elrepülése a csillag közelében izgalmas kérdéseket vet fel a fiatal csillagok fejlődése és a korongjukban születő bolygók sorsára vonatkozóan. Az elméletek alapján már korábban megjósolták a jelenséget, a Z CMa azon nagyon ritka esetek egyike, amikor ezt sikerült is megfigyelni" - emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy a Z CMa kettőscsillag-rendszer egyik izgalmas jellegzetessége, hogy mindkét csillaga időről-időre váratlan nagymértékű kifényesedést mutat.

"Az, hogy egy fiatal csillagrendszerhez egy külső égitest nagyon közel halad el, magyarázhatja a kifényesedéseket. A gravitációs kölcsönhatás következtében ugyanis a korong anyagának egy része rövid idő alatt a csillagembrióra hullik, akár százszorosára növelve annak fényességét és befolyásolva a keletkező bolygócsírák fejlődését" - magyarázza Kóspál Ágnes, a publikáció egyik társszerzője.

"A Tejútrendszerben levő fiatal csillagrendszerek keletkezésének és fejlődésének megismerése megnyitja az utat a saját naprendszerünk őstörténetének jobb megértése felé. A Z CMa-hoz hasonló vizsgálatok segíthetnek feltárni a korai naprendszer történetét, amelynek közvetlen emlékei már rég eltűntek" - mutat rá Ruobing Dong, a kanadai University of Victoria csillagásza, a közlemény vezető kutatója.

A 8,2 méter átmérőjű Subaru optikai teleszkóp Hawaii-ban található, a Jansky Very Large Array rádiótávcső-hálózat az USA-ban, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) pedig Chilében működik.

A CSFK egyik kiemelt kutatási területe a csillagok és bolygóik keletkezésének vizsgálata. A közlemény szerint a Z CMa tanulmányozásával a magyar kutatók jelentősen hozzájárultak mind az ALMA antennarendszer méréseinek előkészítéséhez, mind pedig a csillagrendszer távolságának meghatározásához.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Fontos felfedezésről számoltak be kínai kutatók az ujjlenyomat formájával kapcsolatosan

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.

Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során.

Ez a pleiotrópia klasszikus példája, amikor több fenotípus van egymással kapcsolatban, és ugyanaz a gén határozza meg őket - fejtette ki Szecsia Vang, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Sanghaji Táplálkozási és Egészségügyi Intézet genetikusa, a tanulmány egyik szerzője.

Bár minden ujjlenyomat egyedi, alapvetően három fő típusba sorolhatók: íves, hurkos és örvényes típusba. Ezek a barázdák és bordák a terhesség harmadik hónapja után kezdenek kialakulni a magzat kéz- és lábujjain. A tudósok úgy sejtették, hogy az ujjlenyomatok azért alakulhattak ki, hogy segítsenek a tárgyak megragadásában és textúrájuk érzékelésében. De arra egyelőre nincs magyarázat, hogy pontosan miként alakultak ki ezek a mintázatok.

Vang és kollégái több mint 23 ezer, különböző etnikai csoportba tartó személy DNS-ét elemezték és a genomban legalább 43 olyan régiót találtak, amely kapcsolatban áll az ujjlenyomat mintázatával. Az egyik legnagyobb hatással lévő régiónak az EVI1 nevű gén kifejeződését szabályozó terület bizonyult, mely az embrionális végtagfejlődésben játszott szerepéről ismert.

A gén és a bőr mintázata közötti kapcsolatot a tudósok egerek segítségével ellenőrizték.

Az emberi DNS-adatok elemzéséből kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata genetikailag összefügg az ujjak hosszával. Például azok, akiknek örvényformájú az ujjlenyomata a kisujjain, hosszabb kisujjakkal rendelkeznek, mint azok, akiknek nem örvényformájú a kisujjának ujjlenyomata.

A sanghaji Fudan Egyetem munkatársa, Csinhszi Li genetikus elmondta, pontosan nem tudni, hogyan formálják a gének az ujjlenyomatok alakját, de vélhetően az embrionális szövetre ható, a növekedésből származó erő befolyásolja. Ahogy a magzat keze növekszik, tenyere és ujjai megnyúlnak. Ez az erő változtathat például egy örvényt hurokká.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Miért tüsszögünk?

Mindannyian tüsszentünk, különösen, ha megfáztunk vagy allergiásak vagyunk valamire. Tüsszögésünk lehet gyengébb és alig észrevehető, vagy hosszabb és nagyon is zavaró. Sokszor sorozatban prüszkölünk, olykor pedig prüszkölésünk úgy hangzik, mint a kutyaugatás. A Berkeley Wellness összeszedett tizenegy érdekes tényt a tüsszentéssel kapcsolatban, írta a Dívány.hu.

1. Miért tüsszögünk?

A tüsszentés egy természetes reflex, melynek segítségével kilökjük magunkból azokat a polleneket vagy egyéb szennyező anyagokat, melyek a tüdőbe kerülve károkat okozhatnának. Orrunk érzékelő receptorai felismerik az adott anyagot, és eljuttatván agyunkhoz az információt, aktiválják a tüsszentésért felelős mechanizmust.

2. Megsérülhetsz egy kiadós tüsszentéstől?

Többen beszámoltak már egy-egy nagyobb tüsszentéshez köthető tartósabb bántalmakról. Sammy Sosa amerikai baseballjátékos például kificamította a hátát egy kiadós tüsszögésroham hatására, minek következtében hónapokig nem játszhatott. Más esetekben az inger elfojtásának voltak súlyosabb következményei, például stroke, vetélés, autóbalesetek, szemvérzés vagy ájulás – ezek az eshetőségek azonban szerencsére felettébb ritkák.

3. A tüsszentés károsíthatja dobhártyánkat?

Ha csukott szájjal és befogott orral tüsszentünk, valóban erősebb nyomás éri a dobhártyát, ami sértheti annak felületét. Ritkább esetekben a hallás elvesztését és szédülést is okozhat a tüsszögés visszafojtása.

4. Egyesek miért tüsszögnek hangosabban, mint mások?

Számtalan különböző tényező befolyásolja a tüsszentés erősségét, hangszínét és hangerejét, például olyan fiziológiai különbségek, mint hasizmunk erőssége, légcsövünk szélessége vagy tüdőnk térfogata, de az sem mindegy, hogy mennyi levegőt lélegzünk be egyszerre, illetve hogy a tüsszentés orrunkon vagy szánkon át távozik (utóbbi esetében általában nagyobb hanggal jár). Érdekes módon, sokan azt állítják, hogy másként tüsszentenek társaságban, mint mikor magukban vannak.

5. Miért félszemmel tüsszentünk?

A tüsszentéssel járó számtalan önkéntelen reflexmozdulat egyike, mikor prüszkölés közben egyik szemünkkel akaratlanul hunyorítunk. Kutatók szerint az evolúció során kialakult mechanizmusról van szó, mely megakadályozza, hogy a tüsszentéskor kilövellő káros anyagok a szemünkbe kerülhessenek.

6. Miért tüsszentünk többször egymás után?

Gyakran sorozatban tüsszögünk, két-háromszor közvetlenül egymás után, ami annak a jele, hogy szervezetünk egyetlen tüsszentéssel nem volt képes minden kórokozót kitaszítani magából. Egy vizsgálat során szakértők úgy találták, hogy az orrmelléküreg-gyulladással küzdő betegek teljesen másként tüsszögnek, mint az egészséges személyek, ami szintén alátámasztja ezt a feltevést.

7. Létezik, mikor egyszerűen nem tudjuk abbahagyni a prüszkölést?

Valóban volt már rá példa, mikor valaki huzamosabb időn át volt kénytelen folyamatosan tüsszenteni. A Guinness Rekordok Könyve szerint egy 12 éves lány tartja a leghosszabb maratoni tüsszögés világcsúcsát, aki két és fél éven keresztül, évente több mint egymillió alkalommal tüsszentett. De más extrém példák is akadtak: egy fiatal hölgy egyszer húsz perc alatt mintegy kétszázszor hapcizott, egy kamaszfiú pedig egy hónapon keresztül volt képtelen visszatartani prüszkölését, miközben percenként kb. hatszor jött rá a roham.

8. Milyen gyorsan és milyen messzire tüsszenthetünk el?

A tüsszentés sebessége egyénenként változhat. Egyes kutatások szerint akár a 160 kilométer/órát is elérheti, míg mások jóval kisebb számot, kb. 16 km/h-t emlegetnek. A tüsszögés során orrunkból és szánkból a levegőbe lövellt anyagok akár 6 méteres távolságra is eljuthatnak tőlünk, de ebbe is számos tényező belejátszhat, például a tüsszentésünkben lévő pollenek mérete és tömege.

9. Megakadályozhatjuk-e, hogy tüsszentsünk?

A tüsszentés reflexmechanizmusa – mint cikkünk első részében említettük – két szakaszból áll: először az adott polleneket észlelik orrunk receptorai, melyek elküldik a figyelmeztetést agyunknak. A második szakaszban megtörténik a válaszreakció, vagyis maga a tüsszögés, melynek során szervezetünk kilöki magából a potenciális károsnak vélt anyagokat. Az első szakasz során könnyen megállíthatjuk a folyamatot, például úgy, hogy ujjainkat orrunkba dugva megakadályozzuk, hogy a pollenek bejuthassanak. Miután azonban belélegeztük az adott kórokozókat, már nemigen van visszaút: a mechanizmus beindul, így muszáj lesz tüsszentenünk.

10. Miért tüsszenteken egyesek, mikor éles fénybe néznek?

A fény által kiváltott tüsszentés egy genetikai alapon öröklődő jelenség, mely az emberek nagyjából 35 százalékánál megfigyelhető. A tudósok szerint idegrendszerünk rendellenes működési reakciójáról van szó, mely abból adódik, hogy az éles fény által kiváltott idegi ingerület nem csupán szemünk látóidegét, de párhuzamosan a tüsszögésért felelős reflexet is stimulálja.

11. Igaz, hogy tüsszentés közben leáll a szívünk?

Habár közkeletű tévhitről van szó, az igazság az, hogy szívdobogásunk nem áll meg, mikor tüsszentünk. Ha néha úgy érezzük tüsszögés közben, mintha kihagyott volna a szívünk, az annak következménye, hogy tüsszentéskor változik a mellkasi üregben lévő nyomás, ami szívritmusváltást eredményezhet.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Ennyi időt töltünk mobilalkalmazások használatával

Ébren töltött ideje átlagosan harmadát mobilalkalmazások használatával tölti az ember - idézte a BBC hírportálja az App Annie elemzőcég friss jelentését.

2020-ban az Ofcom nevű brit szabályozó hatóság hasonló időarányt állapított meg, noha az a kutatás a tévénézést is felölelte - írta az MTI.

Az App Annie mobilalkalmazás-elemző cég jelentése szerint tavaly 230 milliárdszor töltöttek le applikációkat és 170 milliárd dollárt (53 ezer milliárd forint) költöttek használatukkal az emberek.

A világon a legtöbbet letöltött applikáció tavaly a minivideós TikTok volt, amellyel a felhasználók 90 százalékkal több időt töltöttek, mint egy évvel korábban.

Szinte minden kategóriában - eltöltött idő, letöltésszám és bevétel - rekordot döntött a mobiltelefon, a nagyképernyő eközben lassan haldoklik - mondta Theodore Krantz, a cég ügyvezetője.

Előrejelzésük szerint az idei év második felére a TikToknak több mint 1,5 milliárd felhasználója lesz.

Az applikációkkal eltöltött idő átlagosan négy óra és 48 perc volt, ami 2019-hez képest 30 százalékos növekedés - olvasható a cég State of Mobile című jelentésében.

Számításaik tíz ország - köztük India, Törökország, az Egyesült Államok, Japán, Mexikó, Szingapúr és Kanada - piaci eredményein alapulnak.

A brazil, az indonéziai és a dél-koreai felhasználók naponta több mint öt órán át mobiloznak, ezen belül minden tíz percből hetet közösségi, fotó- vagy videóapplikáció használatával töltenek - mutatott rá a jelentés.

Tavaly mintegy kétmillió új alkalmazás és játék indult el, a 100 millió dollárnál nagyobb bevételű appok száma 20 százalékkal nőtt az App Annie szerint.

A világ legnépszerűbb videostreaming appja a YouTube, a második a Netflix lett.

A mobiljátékok használata szintén nőtt, 116 milliárd dollárt költöttek rá a felhasználók.

A trendek vizsgálata a világjárvány hatását is megmutatta: az emberek rengeteg időt - globálisan több mint 100 milliárd órát - töltöttek webshopok mobilalkalmazásaival, a legnagyobb növekedést Szingapúrban, Indonéziában és Brazíliában mérték. Hatalmasat, a tavalyihoz képest 50 százalékot nőtt az étel- és italszállítók applikációival töltött idő is.

Az egészség- és fitneszalkalmazások felhasználása is felívelt, amikor az emberek nem látogathatták az edzőtermeket és a csoportos órákat, de népszerűbbek lettek a meditációs appok is.

2018-hoz képest 95 százalékkal nőtt a társkereső mobilalkalmazások bevétele, 2021-ben meghaladta a négymilliárd dollárt.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.

Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után - közölték orvosai.

A műtétre utolsó reményként tekintettek, mellyel megmenthetik a beteg életét, noha hosszú távú túlélési esélyeiről egyelőre keveset tudni.

"Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem" - mondta Bennett a műtét előtt.

A Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata rendkívüli engedélyt kapott a hatóságoktól az eljárásra azzal az indokkal, hogy ellenkező esetben Bennett meghalt volna.

A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphat, mivel egészségi állapota nagyon rossz.

A transzplantációt végző orvoscsapat munkáját hosszú évek kutatásai előzték meg, az eredmények emberek életét menthetik meg az egész világon.

"Egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához" - idézte a Marylandi Egyetem orvosi karának közleménye Bartley Griffith sebészt.

Az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg szervhiány miatt, a jelentések szerint több mint 100 ezres a várólista.

Állati szervek transzplantációjának lehetőségét régóta mérlegelik, a sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt.

Októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen ültettek be sertésvesét emberbe, azonban a páciensnél ekkor már beállt az agyhalál, felépülésére nem volt remény.

Bennett azonban azt reméli, folytathatja az életét. A műtét előtt hat héten át ágyhoz kötötten, gépek segítségével élt, miután halálos szívbetegséget mutattak ki nála.

Hétfőn már önállóan lélegzett, bár folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll.

Az átültetéshez használt sertés számos génjét módosították, ezek kilökődést okozhattak volna, azt azonban nem tudni pontosan, mi fog történni - írta az MTI.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben

Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott - írta az MTI.

A Current Biology című folyóiratban csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére - számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.

"A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy ott vannak" - mondta el Kristine Bohmann, a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportjának vezetője.

A szárazföldi állatokat többféleképpen is nyomon lehet követni: közvetlenül kamerával és személyes megfigyeléssel, vagy közvetve, például az általuk hátrahagyott lábnyomok vagy ürülék alapján. Ezeknek a módszereknek az a hátránya, hogy komoly terepmunkát igényelhetnek, és szükséges hozzájuk az állat fizikai jelenléte.

Bohmann saját kutatási tapasztalatait felidézve elmondta, hogy sok faj megfigyelése közvetlen módszerekkel rengeteg munkát jelent, különösen, ha az állatokat nem lehet befogni, és zárt vagy megközelíthetetlen helyeken élnek.

Elizabeth Clare, a londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoportjának vezetője, aki jelenleg a torontói York Egyetemen dolgozik, hozzátette: míg a folyókban és a tavakban könnyebb a DNS nyomon követése, a levegőben nagyon nehéz. Ugyanakkor az állatkerti vizsgálatok meglepően jól sikerültek.

Bohmann és Clare is támaszkodott a vadon élő állatokat megfigyelő korábbi kutatásaikra, amelyek során az állatok által kibocsátott DNS-t tartalmazó mintákat, úgynevezett "környezeti DNS-t" vagy eDNS-t gyűjtöttek. Ezt a technikát főleg vízi élőlények megfigyelésére használják a vízmintákból származó eDNS szekvenálásával.

A kutatócsoportok egy-egy helyi állatkertben végezték a vizsgálatokat: az állatkert különböző pontjain gyűjtöttek mintákat, beleértve a fallal körülvett zárt ketreceket, valamint a szabadtéri ketreceket. "A levegőben terjedő eDNS gyűjtéséhez egy ventilátort használtunk, olyat, mint amilyet egy számítógép hűtésére használunk, és egy szűrőt erősítettünk rá" - mesélte Christina Lynggaard, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori munkatársa.

A ventilátor az állatkertből és környezetéből szívta be a levegőt. A levegő szűrése után kivonták a DNS-t a szűrőből, és másolatokat készítettek az állati DNS-ről. A DNS-mintákat feldolgozták, és összehasonlították őket egy DNS-referencia adatbázissal az állatfajok azonosításához.

A kutatók minden vizsgálatban kimutatták az állatkertben lévő állatokat és a közelben szabadon élő állatokat. Clare kutatócsoportja a londoni Queen Mary Egyetemről 25 emlős- és madárfaj DNS-ét mutatta ki, Bohmann a Koppenhágai Egyetem kutatóival 49 gerinces állatfajt, köztük emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajokat azonosított egy állatkertben.

A kutatás alatt a két csoport ügyelt rá, hogy a DNS-minták ne szennyeződjenek.

Az azonban, hogy a két kutatócsoport egy időben publikálta eredményeit a Current Biology című folyóiratban, korántsem véletlen. Miután még nyomtatás előtt értesültek egymás kutatásairól, úgy döntöttek, hogy közösen nyújtják be kézirataikat.

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünökön

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként.

A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat - írja a BBC hírportáljára hivatkozva az MTI.

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát.

A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei    arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy 200 évvel ezelőtt.

A mecC-MRSA nevű speciális baktériumot tejet adó teheneknél fedezték fel elsőként, ezért a tudósok azt feltételezték, hogy a farmokon alkalmazott antibiotikumok okozták kialakulásukat.

A kutatási eredmények szerint azonban ez egy viszonylag ritka példája annak, hogyan alakulhat ki természetes módon az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia - fejtette ki Mark Holmes, a Cambridge-i Egyetem tudósa, aki szerint a valódi kockázatot továbbra is az antibiotikumok túlhasználata jelenti.

A vizsgálattal egy régi rejtélyt oldottak meg, azt, hogy honnan származik ez a bizonyos MRSA-típus, amelyet egy évtizede fedeztek fel cambridge-i szakértők. Mint Holmes elmondta, megpróbálták kideríteni, mekkora a probléma, ezért vadon és farmokon élő állatokat is megvizsgáltak. Kiderült, hogy széles körben elterjedt a baktérium a természetben, különösen a sünöknél: minden második tesztelt egyednél megtalálható volt az MRSA-nak ez a típusa.

A koppenhágai Statens Serum Institut munkatársaival együttműködve több mint ezer, Európában vadon élő állatoktól származó mintát elemeztek. Genetikai kódon alapuló idővonalat hoztak létre, amelyből kiderült, hogy az ellenálló baktériumtörzs az 1800-as évek elején alakult ki az európai sünnél (Erinaceus europaeus) - tehát jóval az antibiotikumok klinikai alkalmazása előtt.

A sün bőrén növekvő gomba penicillint termelt. A baktériumnak ellenállónak kellett lennie ahhoz, hogy tovább éljen a sün bőrén: "ahol gomba van, ott ellenállónak kell lenni azzal az antibiotikummal szemben, amit termel" - fejtette ki Holmes.

A szakértő hozzátette: az MRSA ezen típusa az emberi egészségre "nagyon kicsi - szinte jelentéktelen" kockázatot jelent.

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Ezt biztosan nem tudta a kutyákról

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán - mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.

Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban.

"Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk" - idézte a közlemény Laura V. Cuayát, a cikk első szerzőjét, akinek saját kutyája, Kun-kun mellett 17 másik kutya vett részt a vizsgálatban.

Mint a kutató hozzátette, a kutyákat ki kellett kiképezni arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt.

A kísérlet során A kis hercegből játszottak le a kutyáknak részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottak a kutatók. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben.

"A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli" - magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.

"Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve" - tette hozzá Hernández-Pérez.

"Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség" - összegezte a kutatás eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Mexikói Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács támogatásával készült.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More

Tudományos szenzáció Szegeden

Idegsejteket védő, gyulladáscsökkentő új gyógyszerjelölt vegyületcsalád fejlesztésén dolgoztak uniós támogatással több mint négy éven át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az agyi sejtek - elsősorban idegsejtek - pusztulásával járó folyamatokat az eddigi gyógyszerek és kezelések nem akadályozzák meg, ezért az olyan demenciával, illetve a mozgási funkciók leépülésével járó betegségeknek, mint az Alzheimer-, Parkinson-, Huntington-kór, amiotróf laterális szklerózis, prion betegségek, nincs oki terápiája.

Új felismerés, hogy valamennyi ilyen betegségben kialakul az agyszövet krónikus, elhúzódó gyulladása, amit a klasszikus gyulladásgátló gyógyszerek nem tudnak meggátolni. Ezért a konzorcium célkitűzése az volt, hogy egy viszonylag új receptorfehérje, a szigma-1 aktiválására alkalmas vegyületeket azonosít, valamint újakat is tervez, majd megvizsgálja ezek élettani és farmakológiai hatásait.

Fizikusok, vegyészek, gyógyszerészek, biológusok, orvosok egymásra épülő, összehangolt munkájának eredményeképpen négyezer vegyületet tartalmazó saját könyvtárukból, illetve a tervezett új molekulák közül sikerült több olyan új vegyületet azonosítani, és tiszta formában előállítani, amely számos pre-klinikai kísérletben sejtvédő és gyulladásgátló hatású, valamint a vér-agy gáton át képes bejutni az agyba. A hatóanyagok egy része sejtosztódást gátló hatással rendelkezik, míg a vezérvegyület epilepsziásgörcs-gátló hatást is mutat.

A kifejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek között találtak olyat, amely elősegítette a vezérvegyület hatékonyabb bejutását a központi idegrendszerbe. Az orron keresztül alkalmazott készítmény lehetővé teszi a fejlesztés alatt álló hatóanyag közvetlen bejuttatását az agyba a vér-agy gát megkerülésével.

A 15-20 éve egymással szoros együttműködésben hasonló kutatásokkal foglalkozó csoportok folytatni kívánják az idegrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére potenciálisan alkalmas gyógyszerjelölt anyagaik fejlesztését.

Az SZTE és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat keretében működő SZBK 11 kutatócsoportjának közös projektje 720 millió forint uniós támogatással valósult meg.

Fotó: Illusztráció

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Read More