A vitamin szóösszetétel – a latin vita (élet) és az amin kémiai vegyületnévből alkotva – olyan, a biológiai léthez nélkülözhetetlen anyagokat jelöl, melyek a természetben ugyan előfordulnak, de az emberi szervezet önmaga nem képes az előállításukra. Így tehát létfontosságú, hogy mindennapi táplálkozásunk során ezeket természetes úton, vagy vitamintartalmú kiegészítők segítségével rendszeresen pótoljuk - írta a Vital.hu.A vitaminokat közvetett módon fedezték fel. Többről is elmondható, hogy hiányát, és az azzal járó tüneteket az emberek korán felismerték, sőt gyógyítani is tudták, még mielőtt magát a vitamint kémiai anyagként azonosították volna. Ilyen hiánybetegség pl. a skorbut, mely évszázadok óta ismert, vérzékenységgel, levertséggel járó kór. Az újkori hajóutakon tüneteit friss citromlével orvosolták anélkül, hogy sejtették volna a betegség okát, a C-vitamin (aszkorbinsav) hiányát. A legtöbb vitamint századunk első évtizedeiben azonosították, és tisztázták az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikat is.
Két nagy csoportra oszthatjuk őket, ún. víz- és zsíroldékony vitaminokra. Az előbbiek (az anyagcserében, idegműködésben szerepet játszó B-vitamin-család és folsav, stb.) a vérben és az egyéb testfolyadékokban oldott formában vannak jelen. A vizelettel viszonylag gyorsan kiválasztódnak, ezért napi pótlásuk elengedhetetlen. A zsíroldékonyak (az A, melynek hiánya az ún. szürkületi vakságot okozza, a csontállomány és a fogzománc képződéséhez fontos D, a sejtosztódásban és szaporodásban nélkülözhetetlen E-vitamin, stb.) ezzel szemben huzamosabban raktározódnak a zsírszövetekben, a lipoidokban gazdag agyvelőben és a belső szervekben. Hiánytüneteket ezért csak a hosszabb ideig tartó elégtelen bevitelük (pl. télen, vagy éhezés, tartós fogyókúra esetén) okoz.
Hogyan ismerhető fel a vitaminhiány?
Talán meghökkentő, de még ma sem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mennyi vitaminra is van szükségünk. Csak orvosi ajánlások vannak arra vonatkozóan, hogy az életkortól, a testsúlytól és a fizikai állapottól függően mennyit kell bevinni szervezetünkbe.
Az emberi test vitaminszükségletét számos tényező befolyásolja. Az igény megnő pl. növekedés, fejlődés, terhesség esetén, időskorban, fogyókúra alkalmával. A sportolás – különösen a versenysport –, a tartós, nehéz fizikai és szellemi megterhelés, a fertőző betegségek, valamint az azt követő lábadozás ugyancsak nagyobb mennyiséget igényelnek. A dohányosok és az alkoholisták szervezetének az egészséges felnőttek számára ajánlott napi értékek két-háromszorosára van szüksége ahhoz, hogy a szenvedélybetegség okozta káros hatásokat valamelyest ellensúlyozza.
Másik kérdés, honnan tudjuk, hogy vitaminhiányunk van, hiszen ma már ez nem jelentkezik olyan markánsan, mint régen a hajósoknál vagy az eszkimóknál. Éppen ezért nehéz felismerni, ha valakinek lappangó, ún. látens vitaminhiányra vezethetők vissza a panaszai. Ha ezt pl. a helytelen étkezési szokás váltja ki – aminek sokszor rossz közérzet a következménye –, akkor egy vitaminkészítmény már egy héten belül javulást eredményezhet. A tüneteknek azonban más oka is lehet, pl. vérszegénység, vagy egy sor más betegség. Ha azok nem szűnnek a vitaminkúra után, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni.
Pár nap alatt nyoma vész
Táplálékaink változó mennyiségben tartalmazzák az „éltető elemeket". A vízoldékony vitaminok hántolatlan gabonaneműekben, friss gyümölcsökben és zöldségfélékben találhatók meg, míg zsíroldékonyakat főként húsok, belsőségek, hal, tejtermékek szolgáltatnak nagyobb mennyiségben.
Tudnunk kell a vitaminokról, hogy igen érzékeny vegyületek, könnyen oxidálódnak, lebomlanak fény, hő és nedvesség hatására. Az élelmiszerek feldolgozása (tisztítás, aprítás, főzés, sütés stb.) még az eredetileg vitamindús élelmiszereket is vitaminmentessé teszi. A legbomlékonyabb a C-vitamin. Érdekes, hogy szobahőmérsékleten tartva a zöldségfélékben 2-3 nap alatt elvész a vitamintartalom döntő hányada, de mindez már egy óra leforgása alatt végbemegy egy összevágott fejes salátában, ha azt híg ecetes lében áztatjuk. A sertéshúsban aránylag nagy mennyiségben lévő B1-vitamin sütésre, párolásra, vagy főzésre javarészt lebomlik.
Ahhoz, hogy biztonsággal bevigyük szervezetünkbe a szükséges mennyiségeket, javasolt azok pótlása. Még az egészséges és megfelelően táplálkozó (sok friss gyümölcsöt, zöldséget fogyasztó) embereknek sem árt, ha – különösen télen, amikor fokozottan érik környezeti ártalmak (szmog, fertőzésveszély), táplálkozási kiegészítő vitaminkészítményeket iktatnak étrendjükbe. Azok számára pedig, akik betegek vagy éppen lábadoznak, nagyobb dózisú, gyógyszer kategóriájú vitamintermékeket ajánlott fogyasztani.
A jóból nem árt meg a sok?
Fontos alapkérdés, hogy nem jár-e kockázattal a mesterséges vitaminbevitel. Erre azt lehet válaszolni, hogy teljességgel biztonságos, ha olyan vitaminkészítményeket fogyasztunk, amelyeket a szakhatóságok engedélyeztek.
A vízoldékony vitaminok kapcsán orvosi vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy még a napi szükséges mennyiség 50-100-szorosának bevitele sem okoz mellékhatást. A zsíroldékony vitaminok mintegy tízszeres dózisban túladagolva kiválthatnak bizonyos mellékhatásokat, ezek azonban fogyasztásuk megszüntetésével visszafordíthatók. Fontos tudnivaló, hogy pl. terhesség és növekedő gyermekek esetében a D-vitamin pótlását orvosi előíráshoz kell kötni.
Szabad gyökök és vitaminok
Érdemes külön beszélni a C-vitaminról – tekintettel a téli, influenzajárványos időszakra –, valamint az aszkorbinsavat, béta-karotint, és az E-vitamint magában foglaló ún. antioxidánsokról. Ezen vitamincsoport jelentősége a városi környezetben nagy, különösen a téli fűtési szezonban, ködös időben, és a környezeti szennyeződéssel arányban egyre növekszik.
A vírusokat és baktériumokat felfaló ún. fagocita fehérvérsejtek fertőző mikroorganizmusokat pusztító képessége, amely a szervezet védekezőképességének alapját képezi, a sejtekben lévő C-vitaminkoncentrációtól függ. Kísérletekkel bizonyították, hogy az aszkorbinsav nagy (napi l-2 grammos) dózisokban történő bevitele csökkenti a fogékonyságot némely betegséggel szemben (pl. nátha), és számottevően gátolja a szövődmények kialakulását.
Egyes antioxidáns hatású vitaminok (béta-karotin, E- és C-vitamin) önmaguk oxidációjával képesek közömbösíteni az ún. oxidatív szabad gyököket. Ezek az igen aktív kémiai anyagok az ionizáló sugárzások, vegyszerek, tüzelő- és hajtóanyagok égése, a környezetszennyezés hatására kerülnek az emberi szervezetbe. Rendkívül ártalmasak, blokkolják a sejtek, szövetek fehérjetermészetű enzimrendszereit. Az átörökítést hordozó gének alkotórészeinek, a sejtmagvakban található nukleinsavaknak (RNS, DNS) a károsításával rákkeltő (karcinogén) hatásúak is.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a táplálkozás kismértékű, folyamatos kiegészítése vízoldékony vitaminokkal és E-vitamint tartalmazó készítményekkel biztonságos, és az egészség megőrzése szempontjából ajánlatos. Ezek használatával számos betegséget, kellemetlenséget előzhetünk meg.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
